A következő állomás némileg nyugalmasabb volt.2 újságíró ült velem szemben,mellettem Noah, bal oldalamon Andy, a testőr.
- Elmondod? - tette kezemre a fiatalabbik lány a kezét.
Bólintottam majd újra belekezdtem.
- Mikor felébredtem nem volt mellettem. Gondoltam kapok az alkalmon és kiosonok. Nos. Nem sikerült. Már éppen álltam volna fel, mikor kinyílt az ajtó. Gyorsan visszaültem a matracra. Úgy tettem, mintha nem mozdultam volna.
"Hova, hova szépségem?" Megráztam a fejem, jelezve sehová. Elém lépett és megütött. Aztán újra kedves volt, viszonylag. És ez így ment hosszú hónapokon keresztül,egészen addig, míg stockholm-szindrómás nem lettem. A betegségem után hosszú és szenvedéses időszak következett. Rengeteget sírtam, amikor Zayn bántott és felhőtlenül boldog voltam mikor kedves volt velem. Mert olyan is volt. Néha.- És, hogy jön képbe Noah Lightwood? - kérdezte az újságíró.
- Hogy jön képbe? - mosolyodtam el.
- Ő mentett meg a halálom elől.________________________________________
2017.01.22.
YOU ARE READING
stockholm syndrome|✔
Short Story" Őrülten felkacagott,majd akkora pofont kevert le nekem,hogy kiterültem a hideg padlón. " Múlt idő!!! Novella. ©2017, @merci0233,Wattpad