Angyal mellettem [Supernatural]

Első fejezet

*Nahia*
Dühösen felcaplattam az igazgatói iroda elé és ledobtam magam a három párnázott szék egyikére. A cigimet a koleszban hagytam. Nagy hiba. Mr.Ericksen feje biztos gyönyörű lenne amikor észrevenné,hogy az ajtaján levő névtábláján nyomkodtam el őket. Váratlanul valaki helyet foglalt mellettem. Lopva oldalra pillantottam az öltönyös pasira. Zöld szemek,sötétszőke haj,néhány kósza szeplő az orron,borosta.
-Mi van?-Kérdeztem,mikor már a harmadik perce bámult.
-Mi? Ja,semmi csak gondolkodom hova kerültem. Elvileg ez egy katolikus iskola.-Pillantott végig az öltözetemen,ami a kedvenc bakancsomból állt,valamit az iskolai egyenpulcsiból,nyakkendőből,ingből,amihez egy fekete shortot húztam fel.-Amíg várunk feltehetek pár kérdést?-Az öltönyéből egy FBI igazolványt kapott elő és az orrom alá dugta.
-Nyugodtan.
-Gondolom hallottad,hogy Eva Pitts...
-Öngyilkos lett. Ja. Belefulladt a wc-be. Tudod én megértem.-Forgttam meg a szemem.-Ez a hely borzasztó.
-Úgy tudom nem ez volt az első eset. Mondd,nem tapasztaltál semmi furát?-Kérdésére rákaptam a tekintetem,de továbbra is nyugodt maradtam.
-Például?
-Hírtelen hőmérséklet ingadozás,zajok...
-Nem.-Hamarosan nyílt az ajtó és Mr. Erickson kopasz feje kandikált ki rajta.
-Á ügynök úr! Fáradjon be.-Szívélyes mosolya azonnal lefagyott az arcáról,ahogy meglátot.
-Nahia...szokás szerint.
-Szeva.-Intettem a férfinek vigyorogva. Az öltönyös felállt mellőlem és kezet nyújtott.
-Örültem Nahia.-Megszorítottam a felém nyújtott jobbot és követtem a mozdulatait ahogy Ericksen után vonult és becsukta az ajtót.
Kamu igazolványos pancser...
*************
-Elmehetek végre?-Ültem fel rendesen a széken,ami a diri asztalával szemben volt elhelyezve.
-Menj.-Sóhajtott lemondóan.-Örülnék ha a héten már nem kellene itt lenned többet.
-Ne hívjon.-Rántottam meg a vállam hanyagul és távoztam. Alíg értem ki a parkolóba,amikor Derek Reynolds hangja csendült fel mögöttem.
-Mi van Nahia? Megint leszoptad Ericksent,hogy ne basszon ki?-Szélsebesen vágtam egy hátraarcot és az osztálytársamra vetettem magam. A barna szempár megtelt félelemmel,ahogy a földön hevert,én pedig fölé térdeltem. Senki nem mert beavatkozni. Megragadtam a srác ecsetre emlékeztető szőkített haját és a füléhez hajoltam.
-Rossz emberrel kötekedsz Reynolds.
-De te is.-Ördögi vigyorral lekevert nekem egy balost,de igazából meg sem éreztem. Viszont ő biztosan megérezte ahogy a gyűrűim végiszántották a fél arcát a jobbosom által. Felhördült és a betonnak nyomta a fejem,majd a bordáimra rúgott.
-Ennyit tudsz kisfiam?-A világ leggyönyörűbb ívével kaptam el az orrát a bakancsommal. Zihálva letörölte a vérét és felém bökött vékony zongorista ujjaival.
-Ezt még visszakapod Nahia! El fogom érni,hogy kirakjanak innen!
-Áldani fogom a nevet.
Zsebre raktam a kezem és magamban szitkozódva a kollégium fele vettem az irányt. Az épület az iskolához hasonlóan mondern volt,elvárták,hogy mindíg tiszta legyen. A második emeleti szobámhoz érve észrevettem,hogy valaki már bement helyettem. Halkan beosontam az előszobába,ahonnan már hallottam a szobámból szűrődő hangokat. Kiszedtem a késem a bőrdzsekim zsebéből és magam előtt tartva a helység felé oldalaztam. Meglepetésemre odabenn hárman tanyáztak. Három pasas. Egyikük a kamu FBI-os. A második férfi szintén öltönyt hordott,ő azonban volt vagy két méter,haja a fülcimpájáig lógott. A harmadik,ballonkabátos pasas félig eltűnt a szekrényemben,majd egy Slayer pólóvam újra előbukkant.
-Dean. Szerinted is sátánista?-A rövid hajú öltönyös megrázta a fejét.-Nem hiszem. De ez amúgy is szellem lesz.
A szívem kihagyott egy ütemet. Szellemek...vadászok...a szabadságom...egy hírtelen mozdulattal felkattintottam a lámpámat a félhomályban és a riadt Deanre mosolyogtam.
-Hali ügynök úr.