Elit Egység

4. fejezet

by.: sissiseita

Adri:

Egyedül maradtam az irodában. Farkasék helyszínelnek, Szabi meg az új lány a sofőrt hallgatják ki, Martinovics jó szokása szerint az ügy ismertetése után felszívódott... Nem is említette, hogy tegnap milyen ügyesek voltunk Szabival. Persze, minek is említette volna. Nem tudom, miért fáj neki ennyire néha kipréselni pár elismerő szót.

Sóhajtva leültem a gépem mögé, és készen álltam rá, hogy utánanézzek az emberünknek. Simon Zsolt, negyvenhét éves, sofőr. Világéletében sofőrként dolgozott - volt buszsofőr, taxisofőr, most pedig a ranglétrán feljebb jutva Szanthoffer Árpád személyi sofőre. Nincs büntetett előélete, a közösségi oldalai alapján rendes, családszerető embernek tűnik, egy aranyos feleséggel és két szép tinédzser gyerekkel. Ezekkel az információkkal nem mentem sokra. Persze könnyebb lenne, ha legalább a mobilját megszereztük volna, vagy a számítógépét, akármi, de így, az internetre hagyatkozva, nem sok mindent tudtam meg. Ha jobban belegondolunk, tényleg kézenfekvő lenne, hogy ő az elraboló, rengeteg példát láttunk már erre az esetre. Mégse tudtam elképzelni erről az emberről, hogy hat év szolgálat után éppen most állna érdekében elrabolni a lányt. Bármikor megtehette volna. Akkor miért most?

A nem kifejezetten sikeres kutatásom után a kezembe vettem a mobilom, kikerestem a névjegyzékből Ábel számát, és rányomtam a hívás gombra.

- Mondjad.

- Nem ismered véletlenül ezt a Szanthoffer Árpádot?

- Szanthoffer Árpádot? Csak futólag, pár szót váltottunk egyszer egy ilyen puccos gálaeseményen. Miért?

- Tegnap elrabolták a lányát, az ő ügyében nyomozunk.

– Aha, szóval ezentúl én leszek a titkos hetedik tagja a kis egységeteknek? – nevetett fel Ábel. – Egyébként melyik lányát?

- Miért, az is számít?

- Eléggé számít. Lehet, hogy két ikerlányról beszélünk, de személyiségre teljesen mások. Dóra ilyen apuci pici lánya, aki becsülettel ott mosolyog csinos kis ruhácskákban minden rendezvényen, amire az apja is hivatalos. Viszont a másik, Odett pont hogy igyekszik legkevésbé sem apuci pici lánya lenni, ő a botrányosabb, aki minden héten másik híres focistával kavar.

Gyorsan belepillantottam az ügy aktájába. – Odettet rabolták el.

- Na, annak van értelme, ha emberrabló lennék, én is őt vinném el, hátha ettől észhez tér egy kicsit. Keresni kell valakit, akit mostanában felbosszantott. Hisztis exbarát, elhanyagolt legjobb barinő, valami hasonló kaliberű celeb, akire megjegyzést tett az utóbbi időben...

- Komolyan szólni fogok Martinovicsnak, hogy kezdjünk már veled valamit. Te meg az ismeretségeid lendítik előre az ügyeinket – mosolyogtam fejcsóválva. – De akkor most le is teszlek, nagyon köszönöm a segítséget, így mindjárt könnyebb lesz a dolog.

- Sok sikert, Veronica Mars.

Nevetve tettem le a telefont. Ábel imádta a popkultúrás utalásokat. Amióta itt dolgoztam, voltam már Sherlock Holmes, Dale Cooper, Horatio Caine és Jim Gordon is, az utóbbi időben viszont szerintem összegyűjtögetett magának egy csomó női nyomozót és rendőrt, úgyhogy azóta főleg Dana Scully-nak, Buffy Summersnek és Veronica Marsnak hív, ezzel szórakoztatva engem és saját magát is.

Ismét magamhoz húztam a laptopom, és nekiálltam utánanézni Szanthoffer Odettnek.

Levi: