Sziasztok👼🏽💘 Újabb rész,valljuk be,én nem vagyok megelégedve vele,mert szerintem nem írok jól😅 De azért remélem tetszik nektek,és jó éjszakát.🌚❤️
Mia
Az elmúlt napok fantasztikusan teltek, strandra jártunk, benéztünk pár buliba, szórakoztunk, elvoltunk. Egészen addig, míg Nash oda nem jött hozzám.
– Lu elmondta neked?! – kérdezte idegesen.
– Mit? – fordultam felé kérdőn.
– Jaj... – húzta el a száját. – Akkor menj oda beszélni vele, mert a hazugságok tönkreteszik a barátságokat. És a szerelmet. Először megrökönyödve meredtem a távolba, majd megvontam a vállam, és elindultam megkeresni Louist. Körülötte állt Matt, Carter és Cortez. Hm. Mégegyszer visszafordultam Nash felé, aki bicentett afféle ,,húzzál már oda" stílusban. Végül odajutottam hozzájuk.
– Miről beszél Nash? – vágtam bele a közepébe.
– Mi?! – Lu értetlenül nézett rám. Pff.
– Mit nem mondtál el?! – emeltem fel a hangom.
– Öm...szerintem mindenről tudsz –felelte.
– Hogy van az...én annyi titkot elmondok neked, de te mindegyiket magadba tartod?! – tártam szét a karom.
– Nincsenek titkaim – válaszolta nyugodt hangon. Én azonban hiszérikus állapotba kerültem, ezért nem hagytam annyiba a dolgot.
– Nem értelek. Ha a barátnőm vagy, elmondhatsz bármit..
– De ezt nehéz lenne neked elmagyaráznom. Utálnál – rázta meg a fejét.
– Biztos vagyok benne, hogy nem – közöltem.
Kár volt ezt mondanom.
– Emlékszel amikor a "bele vagyok zúgva Mattbe" korszakodat élted?! Sírtál, depressziós voltál satöbbi.. Emlékszel arra is amikor jött Madison és Diana?! Én hívtam őket, hogy jöjjenek.. Miattam történt az összeomlásod. Direkt szóltam nekik, hogy...hogy ne kaphatsd meg Mattet... Annyira sajnálom! Csak... neked olyan könnyen összejött volna, nekem meg olyan szarul végződött Josh-al, és... féltékeny voltam – hadarta Pislogás nélkül meredtem rá. Köpni-nyelni nem tudtam.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Cortez mögém lépett, s óvatosan átkarolt.
Hirtelen megcsörrent a telefon.
– Halló?! – szóltam bele hisztisen.
– Ön Alysa Blake?!-a vonal mögül egy öreg nő hangja csendült fel.
– Igen – sóhajtottam.
– A nevelőszüleid balesetet szenvedtek. A Central kórházban ápolják őket.
Betelt a pohár.
Leraktam a telefont, és a barátommal együtt indultam el a kórházba.
-Hogy a fenébe lehet ez? – szipogtam, Cortez pedig átkarolta a vállam.
– Minden rendben lesz, megigérem – suttogta. Eközben odaértünk, és kipattantam a kocsiból, fejvesztve futottam a bejárathoz.
– Grace és Pete Portman-t keresem – lihegtem.
A portás jobbra mutatott, biccentettem, s rohanni kezdtem.
Kivágódott az ajtó és belépett rajta egy nővér és Kit. Elhaladtam mellettük, majd az ablakot összetapicskolva meredtem az eszméletlen Gracie-re. Leguggoltam mellé, s megfogtam a kezét.
A nővér azóta visszajött.
– Agyrázkódást szenvedett, és kisebb sérüléseket szerzett, de eszméleténél volt amikor behoztuk – mondta
– Hála az égnek! Pete-t hol találom? – kérdeztem.
Nála éppen Kit volt bent.
– Vele mi történt?! – temettem a tenyerembe az arcom.
– Agyrázkódást szenvedett,valamint eltört a bokája – rázta meg a fejét szomorúan. – Menj haza, pihenj! Rád fér.
Cortez a kocsinak dőlve állt.
– Szerencsére jól vannak – könnyebbültem meg.
– Ennek örülök. Vissza szeretnél menni a strandra?! – nézett rám.
– Menjünk haza – ajánlottam fel, s megpusziltam az arcát.
– Megszeretnéd nézni a Suicide Squadot, igaz?! – forgatta meg a szemét, és elmosolyodott.
