Rich Bitch

Második fejezet - Ki is az a Denis Stoff?

Ha valamit, hát a Times Square-t utáltam. Nem csak éjszaka, de nappal is. Bár valószínűleg az is hátrány lehetett, hogy Taylor Marie Hill-el sétáltam a forgalmas utakon, miközben ott virítottam egy épület oldalán, fehér selyembe burkolva, a Chanel legújabb parfümjével kezemben. 

A hírnévvel soha nem volt gondja a családomnak. Anyám is modellkedett a maga idejében, s hamar befutott, hiszen a nagyapám gazdag üzletember volt. Bár anyámnak nem volt tehetsége a pózoláshoz, sokáig a toppon maradt, majd terhes lett velem és abbahagyta. Amióta az eszemet tudom, engem hibáztat a karrierje befellegzéséért. Véletlen sem az apámat, aki felcsinálta, majd otthagyta, mikor kiderült, hogy anyám terhes. Így aztán anyám a nagyapám vállalatából, valamint a modellkedéssel összeszedett temérdek pénzből élt. Aztán elég idős lettem, hogy én is befussak, ő pedig hozzáment Stefanhoz, és még gazdagabb lett, mint valaha, főleg, miután Stefan meghalt. Tudtam én, hogy anyám tette, csak értett a dolgához, így nem derült ki. Tizenkilenc voltam, mikor Stefan meghalt, akkor költöztem el otthonról, hiszen már eléggé befutottam ahhoz, hogy eltartsam magamat. De hát így is valamilyen szinten anyám árnyékában éltem. Nem volt olyan, hogy én nem akartam valamit, amit ő igen, vagy az egész karrieremet tönkretette volna. 

Így Taylor-ral tartottam a Levi's stúdiójába egy újabb fotózásra, a bemutató másnapján. Taylor csak elkísért, ő csak Victoria's Secret-es volt. Furcsa volt vele lenni, mert bár már hónapok óta ismertük egymást, nem találkoztunk munkaidőn kívül. Viszont most magától felajánlotta, hogy szívesen elkísér, mert neki nincsen különösebb dolga. Ez igazán jól esett tőle, és tényleg egy nagyon kedves lány, szóval jól is szórakoztunk. 

- Tudod ki az a Denis Stoff? - kérdeztem Taylor-t, aki egy, az enyém mellett elhelyezett székben ült, és épp szelfizni készült velem, aki fehér köntösben, félig göndör hajjal ültem. 

- Huh, egy énekes azt hiszem. - gondolkodott Taylor. - Az egyik unokatestvérem nagyon szereti. Miért? 

- Aú! - kiáltottam fel, mikor a fodrász majdnem kitépte egy hajtincsemet a hajgöndörítővel. Bocsánatkérően rám nézett a tükörben, majd folytatta munkáját. - Semmi, csak megemlített egy tweetjében. - fordítottam Taylor felé telefonom képernyőjét. 

Az énekes közzétett rólam egy tegnapi fotót, ami az utolsó felvonuláson készült, azzal a kommentárral, hogy mennyi szexi nő, de azért mind egyetérthetünk, hogy @AudreyDeLaWaar volt a legdögösebb. azok a lábak...

Taylor felkuncogott, majd csináltunk egy közös képet a kedvéért, mielőtt elkezdődött a fotózásom. A hasonló típusú pózolásokhoz már volt rutinom. Csak rám adták a stoned blue színű the ringer line 8 jeans darabot, tettek egy-egy bőrszínű X-et a mellbimbóimra, kaptam vörös rúzst is, és kezdődhetett. Nem feszengtem, már többször csináltam hasonló kaliberű fotósorozatokat. Csak arra kellett figyelnem, hogy eltakarjam a melleimet, a többi ment magától. Egészen sok képet készítettek, volt amin nevettem, volt amin nem, volt amin begöndörített hajamat egy ventilátorral fújták, mintha szél lenne, és hasonlók. 

Amikor így élveztem a fotózásokat, mindig elgondolkodtam, anyám vajon mit tenne, ha én nem adtam volna be a derekamat ezzel kapcsolatban? Hiszen minden erejével azon volt, hogy én is olyan legyek, mint ő. Semmi ellenvetésem nem volt. Pontosabban lett volna, igen sok, de anyám soha nem hallgatott meg, vagy ha sikerült is tudtára adnom gondolataimat, ő megfenyegetett, hogy tönkretesz. Márpedig képes lett volna rá és meg is tudta volna tenni. Én pedig mit tehettem, ha véget vet modelli pályámnak? Magántanárok tanítottak, és okos lány voltam, a baj csak az volt, hogy semmilyen végzettséget nem szereztem. Semmihez nem értettem a Dior illatokon, Chanel rúzsárnyalatokon, legminőségibb scotchokon és a pózoláson kívül. Tehát követtem anyám utasításait, hiszen mi mást tehettem volna?