Styles Gének~H.S. Hungary

2.:L.A

Harry

-Bazd meg Louis most repültem haza Londonból Los Angelesbe háromnapja nem aludtam ne fárassz kérlek.-Kezdem azt hinni hogy az embereknek elment az
esze.Bár Louisnak eddig sem volt sok.

-Harry kibaszottul nem érdekel beszélnünk kell értsd meg.-Azt hiszem Louis ordíbálása egyszer a sirba fog vinni.

- Oké gyere át kapsz huszpercet és utána kurvára ne lássalak egész nyáron.-Nem vártam meg a válaszát kinyomtam a telefont.

-Szeretlek L.A.-Ledöltem a fotelomba és rohadtul aludni akartam de nem lehet mert Louis
hamarossan itt lesz.

|||||||||||||||
|||||||||||||||||

Csináltam magamnak egy kávét ami ébren tart legalább addig amíg Louist kell hallgatnom azt hinné az ember hogy ő a legöreggebb de, amint szóba áll vele valaki az ellenkezöje totálissan bebizonyusul.

-Kérsz teát, kávét esetleg narancs levet?-Kérdeztem udvariassan.

-Igen köszi Hazz egy víz jól esne.-Mosolygott majd tette amit én helyet foglalt.

-NEM KAPSZ!.-Határozottan kimerem jelenteni hogy nem érdemel vízet.

-Na de. Jó tudod mit nem is érdekel. Azért jöttem hogy megkérdezzem igazából hogy tegnap miért nem jöttél el a a megeszélésre.-Csapta össze kéttenyerét, Loui feszült jogáznia kéne.

-Hosszú sztori.-Megízleltem a kávém amivel már egy ideje játszadóztam.

-Ráérek.-Mondta Louis aki kényelmessen hátradölt a kanápémban.

-De én nem. Ha nem bánod. -Édessen de szarkasztikussan rálebegtettem a szempilláim basszus ha fáradt vagyok olyan vagyok mint egy elkényesztetett ribanc.

-Mióta lettél te ekkora seggfej?-Összeráncolta a homlokát és baloldali szemöldökét megemelte.

-Kedd félkilenc.

-Miért mitörtént akkor?-Nézett rám aggódó tekintettel.

-Meglátalak ismét.-Igazából még mindig a kávémmal foglalkoztam.

-Na jó ha nem mondod el mi a próblémad akkor ne tedd. Viszlát Harod.-Louis felkelt és durcásan távozni próbált ismétlem csak próbált bánatomra..-Akkor most kilépek az ajtón ezzel megszakítva a legjobb barátságunk,még kétlépés. Még egy, már csak egy fèl.-Sóhajtozott, majd környed válakkal a kilincs felényúlt.

-Jó ha elmondom haza mész?-Néztem rákikerekedett szemekkel, én igazán szeretem ha Luouis távol van tőlem.

-Igen. Megígérem.-Izzgatóttan leúlt velem szembe a fotelra mint ezelött és várta a történetet.

-Tegnap Londonba repültem mert anyám felhívott hogy beszélnünk kell személyessen, majd elmondta hogy az egyik rokonom elvónóra megy, és a lánya aki képletesen az unókatestvérem na jó csak déd kúzinom,aki egy kisgyerek kb 9,10 na jó max 11 éves kilenc hónapig velem kéne hogy éljen.-Minden szóután úgy éreztem hogy egykilós pogyász esik lerólam, jolesett hogy elmondhttam Louisnak.

-És?-Nem értem a hangsúlyát mintha lenéző lenne velem szemben.

-Haver nekem nincs szűkségem arr hogy egy tízéves vinyógását hallgassam, ráadásul az a kislány egy szőrnyeteg, egyszer belevágot ahajmba.-Az emlék úgy hasított belém mintha szìven szútakvolna.

-Hogy beszélhetsz így egy rokonodról?-Kevésszer nézz rám Loui ilyen savanyú pofával

-Na de csak a dédúnóka testvérem.-Tettem le akezemben lévőcsészét a dohányzó asztalra helyeztem.-Figyelj Louis kurvára had én döntsem el hogy mire vagy mire nem szánok az életemben kilenchónapot.

-Mióta lettél ekkora seggfej?-Vigyorgott önelégülten aféle"seggfej vagy bazdmeg" módon.

-Anióta barátok vagyunk.-Moslyogtam úgyan olyan lekezelően rá.

-Jó nekem erre nincs időm. Viszlát Styls.-Megdörzsölte a tenyereit a falmerján majd felállt az eddig foglalt helyéröl és intve egyett nekem kilépett a küszöbről.

Elsétáltam az ajtóig hogy bezárhassam, nehogy valaki rámtörjön a pihe-puha álmaim közeoete, azt hiszem még egy napot nem bírnék ki alvás nélkül. Fáradt baktattam fel a fürdőmbe venni egy jo langyos zuhanyt, majd egy száltörölközöben vettettem magam az ágyamba és nem kellett sokat várnom míg az álom pillangok a szárnyukat a szemimen pihentették.