éljenek a vörös csontúak!
érzed, hogy közeledik, érzed, hogy legbelül
ébredezik
valami
titkos.
már megint csak a padlásra gondoltam, megint
csak a
padlásra.
láttad, hogy nem
szállsz le időben, tudtad, hogy ottmaradsz és
mi
történt?
(csak nem az amit
tudtál?)
lógatom a lábamat, nem csinálok semmi mást.
tudom az utat, de elvesztek a szétpakolt
dolgaim; valaki azt mondta, segít, de csak
lógatta a lábát, nem csinált semmi mást,
semmi mást,
semmi
mást.
YOU ARE READING
hangok a Tükörből
Poézia◇kaotikus álom-versek◇ 《a Térkép cseppjei című gyűjteményem folytatása》 [olvasóim mentális egészségéért felelősséget nem vállalok]
