Google fordító következik, fogadjátok sok szeretettel!
József Attila: Külvárosi éj
ELŐVÁROSI ÉJSZAKA
Fény az oldalsó udvarból
lassan felemeli hálóját,
mint egy gödör a víz alján
konyhánk már tele van komorsággal.
Csendes, - - szinte lomhán taposta a lábát
és a súrolókefe mászik;
felette egy kis faldarab
hogy le kell-e esnie.
És olajos rongyokban az égen
az éjszaka megáll, sóhajt;
a város szélén ül.
A téren hintázni kezd;
gyújts egy kis holdat égetni.
Úgy állnak, mint a törmelék
agyarok,
még akkor is, ha
sűrűbb sötétség támad bennük,
a csend talapzata.
És a szövőgyárak ablakánál
felhalmozódik
a holdsugár
a hold lágy fénye a fonal
bordás szövőszékeken
és reggelig, amikor leáll a munka,
a gépek durván szőnek
a takácsok omladozó álmai.
És messzebb, mint egy temető üzletekkel,
vasgyár, cementgyár, csavargyár.
Visszhangzó családi kripták.
A komor feltámadás titka
őrzik ezek a növények.
