Gina a Vérfarkas/Twilight ff./

Elena

Mi a helyzet?-érdeklődött Jacob miután beértem a házba.

Már épp megszólaltam volna, mikor Sam jelent meg az ajtóban.

Sam?-néztünk rá meglepetten.

Nem volt egyedül. Ahogy beljebb lépett, megjelent egy ismeretlen lány a nyomában. 

Tudom hogy sok kérdésetek van. Mindent el fogok mondani.-kezdte el a mondandóját.

De előtte had mutassam be nektek Elenát.-mutatta be az idegen lányt.

Már meg ne haragudj, de mit érdekel ő most minket? A...tudjuk ki után kéne nyomoznunk.-akadtam el. Nem tartottam túl jó ötletnek azt, hogy egy idegen előtt nyíltan kimondjam a dolgokat.

Nos...a helyzet az, hogy Elena az a vérfarkas. Vagyis, ő egy Vérbestia. Ez egy fura és egyedi vérfarkasfajta. Nagyon kevés létezik belőlük. 

Réges-régen született egy vérfarkas. Viszont ő nem volt átlagos. Farkasként az áldozatainak csak a vérét volt képes kiszívni. Más részüktől egyenesen rosszul lett. Az ő leszármazottjai a Vérbestiák. A Vérbestiák sose voltak túl sokan, mert a vérfarkasok és a vámpírok kiirtották őket. És olyanok is voltak, akik simán nem változtak át többé a gyilkosságok miatt. Egyetlen falka maradt fent az évek múlásával. Ők próbálták fenntartani magukat és gyarapodni. Békében próbáltak élni mindenkivel. Sose öltek embert, csak állatra vadásztak. 

Mesélte kicsit rövidebben Sam. 

Elena is közülük való. Nemrég érkezett a városba. Az apját a Forksi kórházban kezelik. Ezért muszáj itt lennie egy darabig. 

Aha...És apám tud róla?-kérdi Jacob kételkedve.

Tuti hogy nem. Biztos hogy csak úgy hozta ide. És azt megtudhatnám hogy minek hoztad ide? Nem dédelgetned kéne, hanem elzavarni innen. Mindegy hogy Vérbestia vagy sima vérfarkas. Ha itt marad, akkor a mi szabályaink szerint kell élnie. Ha szabályt szeg, a vámpírok ránk támadnak. Engedély nélkül vadászott a területünkön. Semmit nem tudunk róla.-akadtam ki.

Igazad van mindenben. De arra kérlek titeket, hogy adjatok neki egy esélyt. Nem tudhatta hogy itt mi lakunk. Ahogy a vámpírokról sem tudott eddig.-próbált meggyőzni minket Sam.

És mégis miért adjunk neki esélyt?-tette fel a jókérdést Paul.

Mert...mi nem vagyunk szörnyetegek, se szívtelenek. És mert Elena egyszer talán...barát lehet.-várta reakciónkat a mondataira. És meg is kapta.

Nem mondod? Ezt te sem gondolhatod komolyan.-ismételgették ezeket és hasonló mondatokat.

Tudod mit? Legyen!-adtam be a derekam. Erre kérdő és meglepődött tekinteteket láttam magam körül. 

Vagyis, arra gondoltam hogy adjunk neki 3 nap próbaidőt. 3 napig velünk maradhat. Megpróbáljuk megismerni egy kicsit. 3 nap múlva döntünk a sorsa felől. De ha mennie kell, akkor menni fog!-mondtam határozottan. 

Erre Samtől csak egy hálás bólintást kaptam. 

Elkezdtünk egy kicsit beszélgetni a lánnyal. Önmagáról, az eddigi életéről, a vérbestiákról. Nem valami szószátyár a csaj. Legalábbis ekkor még nagyon meg volt illetődve. Majd eszembe jutott hogy Cullenék már biztos várnak. Elköszöntem tőlük, majd elindultam a Cullen ház felé.