AGYAR

2. Fejezet

Miután megmostam az arcom és felkentem egy kis szájfényt a számra, kilépek a mosdóból de neki ütközöm valakinek. Felnézek, és mikor meglátom ki az, megállapodom a szürke szemein.

- Jól vagy? - meghökkenve nézek rá. Aprót bólintok. Hangja mély és picit rekedtes.

- Persze, csak rossz volt a hús... - kínosan nevetgélve magyarázkodom. Illata olyan kellemes, orromba kúszva akaratlanul nagyobbat szippantok a levegőből.

- Hánytál? - a hangja aggódóan cseng de lehet beképzelem.

- Nem, dehogy! - ismét kínos tagadás felőlem. Mi van ha egy zaklató a fiú? - Nos, ha nem bánod - mutatok a szekrények felé mint egy lelépési lehetőség, de miután elsétálok mellette követni kezd.

- Be sem mutatkoztam neked, a nevem Jackson - megugrok egy picit, nem számítottam rá, hogy követni fog.

- Az enyém Sarah - kinyitom szekrényem és kiveszek pár könyvet belőle. Jackson abban a pillanatban kiveszi kezeimből és megtartva őket néz rám.

- Viszem neked - mondja ezt értetlen fejemet látva.

- Elbírom, ne aggódj - venném vissza de finoman ellöki kezem.

- Viszem neked, nemrég émelyegtél.

- De... - ellentmondást nem tűrően csillognak szürke szempárjai. Kissé ijesztően hatnak.

A fiú alkata elég izmos és magas ahhoz hogy tudjam, hogy sok lány meg lehet érte őrülve. Már csak onnan is gondolom, hogy miközben vissza kísér a teremhez, hiába hogy szó nélkül sétál mellettem, mégis sok lány irigykedve bámul engem. A terembe érve végig nézik osztálytársaim ahogy a padomhoz kísér, és le teszi rá a könyveim. Eric értetlen pillantásaival ostromol.

- Köszönöm... - mondom halkabban a kelleténél.

- Milyen órád lesz ezután?

- Tesi - a srác elgondolkodik, majd rá hajolva a padomra támaszkodik meg rajta tenyereivel.

- Van tesi cuccod?

Furán nézek rá. Mit akar ez tőlem?

- Van, igen.

- Várj meg óra után - mondd ennyit és kiviharzik a teremből.

Viszonzom Eric értetlen pillantásait mikor felé fordulok.

- Fogalmam... sincs miért ilyen velem - kezdek bele a ki nem mondott kérdéseknek megválaszolásába. - Annyit mondott Jackson a neve, de ennél több nem volt. Fogalmam sincs mi történt amiért ennyire furán viselkedik. Nem, nem tudom, hogy láttam e már ezelőtt...

- Csajszi, helyedben figyelnék magamra. Ki tudja, lehet egy pszicho a pasas!

- Hm! - biccentek. - Lehet valami őrült? De nem tűnt olyannak mint aki bántani akar...

- Ez az első, beférkőzik a bizalmadba aztán lehet miután magához köt téged, minden napos verés és megaláztatás fogad majd!

- Eric, ez nagyon rossz végkifejlet lenne! - kínomban a fejem fogom. - Hagyjuk!

- Ez most nem játék Csajszi.

Valóban nem volt az, de akkoriban nem tudtam még.