Káosz

62 1 0
                                    

-Hölgyem ezt az italt Mr.Wolff küldi.-tette le a pincér a koktélt. Megforgattam a szemem majd Sophie felé fordultam.
-Ez hányadik?-kérdeztem meg.
-Volt egy Alonsotól, kettő vagy három Sainztól azzal az üzenettel, hogy ne köszönjed meg. Akkor kaptál Mr.Steinertől és most Mr.Wolfftól. Norrissal és Ricciardoval megígértétek egymásnak, hogy fizettek egy-egy italt.
-Aha, te ezt mind megjegyezted? Nagyon komoly vagy csajszi. Na de igyuk meg. Te se panaszkodhatsz hisz te is kaptál Leclerctől.-jegyeztem meg mosolyogva. Már kezdtem érezni a pia hatását mikor beindult a buli. Felkértek táncolni minket így egymásra néztünk és tudtuk, hogy csak az asztalnál találkozunk max. Három tánc után elmentünk és ittunk három Tequila shotot. Odajött Toto és meghívott még egy italra.
-Toto...ezt igazán nem kéne. Már így is csoda, hogy nem kaptam alkohol mérgezést. Inkább egy pohár vizet kérnék. És natúr kenyeret valami zsírossal. Köszönöm.
-Ez elég konkrét Riso.
-Ez segít legjobban felszívni. De lehet taktikai hányás lesz. Igen lehet a b lesz.-majd elmentem megkeresni Alonsot. Mikor megtaláltam megkértem hogy jöjjön velem. A folyósón ahol már halkabb volt a zene rákérdezett.
-Miért jöttünk el? Túlságosan részeg vagy én meg túlságosan tisztellek hogy ezt kihasználjam.
-Nyugi, nyugi. Csak kell a segítséged. Amúgy meg te se vagy az a hű de józan.
-Szokásos segítség?
-Igen Papito. Sajnálom.
-Boldog lennék ha nem az ujjamat kéne bedugnom a szádba...
-Nem foglak leszopni. Ma nem.-nevettem. Alonso segített a taktikai hányás elvégzésébe.-Köszönöm, ismét. Most fogat mosok és lemegyek.
-Nem csinálhatnánk? Mert kibaszott dögös vagy.
-Nem Alonso. És most menj mert próbálom összeszedni magam.
-Rendben. Lent találkozunk. Puszi.
-Puszi.-kiabáltam ki.

Megmostam a fogam és már léptem ki a szobámból mikor Toto várt az ajtóba.
-Nem!-csuktam be az ajtót.
-De!
-Házas vagy!
-Szünetet tartunk! Most megtenni azt amit eddig is akartam nem számít megcsalásnak...szóval.-vette el a kártyám.
-Ne vigyél kísértésbe. Így is kurvább vagyok mint terveztem....
-Ezt, hogy érted?
-Egy munkatárs, majd Carlos és Alonso. Ő mondjuk többször is...mondjuk csak barátilag. És basszus unom már, hogy megkapom azt akit szeretnék és csak üres szex van. Szerelmes akarok lenni! De amire Alonso képes, na azt nem adnám semmiért csak a szerelemért.
-Ezt muszáj előttem?
-Házas vagy.
-Megcsalt...
-De szereted!
-Fogd be!
-Segíts...-már szinte összeért az orrunk.
-Nem azt mondtad, hogy eleged van az üres szexből?
-De...de azt is mondtam, hogy részegen nem úgy gondolkozom...
-Istenem Riso, nem foglak megcsinálni úgy, hogy nem egyezel bele. Bármennyire is akarom.
-Oh Toto. Milyen úriember vagy. Tehát csak engedélyt kell adnom?
-Igen, és örülnék ha minél előbb döntenél. Mert ha nem akkor elkezdek öreganyámra gondolni és visszamegyek táncolni.
-Hidd el, kibaszott nagy erő kellett a padockban is anno hogy ne dugj meg. Meg a grillezésnél. Meg a központba, ja és a bulimat se felejtsük el. De megbánnád! Szerelmet akarok, te meg Susiet.
-Jó oké. Nem erőszakoskodom.-hagytuk annyiba a dolgot.

Visszamentünk táncolni ahol boldogan láttam, hogy Leclerc és Sophie egymásba vannak gabalyodva. Boldog voltam, hogy ők boldogok. Majd felkértek táncolni. Spanyol számot játszottak így mindent is beleadtunk Alonsoval. Egymáshoz simulva, érezve egymás rezdüléseit olyan volt mint a drog.
-Szeretlek.-súgta a fülembe. A zene varásza abba a pillanatba illant el. Lefagytam, hisz nem úgy mondta ahogy szokta, most szenvedéllyel, forrósággal.Majd valaki a karomnál fogva húzott el onnan valaki. Maga felé fordított és a szemembe nézett.
-Szeretlek!
-Jézusom Carlos! Elment az eszed? A barátnőd bent táncol!!
-Liz én tényleg szeretlek!-vitatkoztunk tovább.
-De semmi érzelem nincs abba a jóképű spanyol seggedben!-ordibáltam.
-Tehát ezért basztál vele...-hőbölgött.
-Állj le!
-Nem amíg el nem mondod kivel voltál még!
-Lassíts Casanova! És amúgy sincs semmi közöd, hogy kivel, mikor, hol, milyen pózba csinálom!-mondtam a pattanás szélén.
-Emlékeztetnélek, hogy te basztad el az egészet. Talán ha megkérdeztél volna...
-Mi? Te is érzel valamit?
-Éreztem. De rájöttem, hogy nem tudsz tiszta szívből szeretni.
-Csak téged tudlak...
-Oh könyörgöm...most egy kis levegőre van szükségem.-indultam ki.
-Kivel? Mondd kivel még!-ordította utánam.
-Seggfej.-vágtam ki az ajtót.  Egy ismerős kint állt és éppen rágyújtott.-Van egy szálad számomra?-kérdeztem idegesen.
-Persze. Tűz is kell?
-Az nem. Öngyújtó mindig van nálam.-mondtam a cigivel a számba. Bizonytalan voltam. Kibaszott bizonytalan. Kit is szeretek igazából?-Köszi a cigit.-mondtam majd bementem inni. Addig ittam amíg képszakadás nem lett. Nem vagyok rá büszke de az vesse rám az első követ aki nem akarná kiütni magát.

Arra keltem fel, hogy pisilnem kell így kimentem a mosdóba. Mikor visszafeküdtem az ágyba valaki megölelt. Oh, faszom...futott végig az agyamon.
-Picsába...faszom...basszameg...kurva élet.
-Befejezted?-mosolygott.
-Nem! Egy dolgot NEM akartam. Egyet.
-Dehogynem akartad.
-Basszad meg Toto! Ez nem vicces. Ez is a kibaszott spanyolok miatt van. Mármint nem akarom őket hibáztatni és azt sem tudom miért csináltam, csak tippelek de az egyik benőzik aztán közli hogy csak engem tud szeretni a másik meg beközli, hogy szeret miután bizonygatta hogy csak barátok vagyunk.
-Aha. Hidd el tudat alatt te is tudod, hogy kit szeretsz.
-Mi van?
-Ugyan. Csak a végén, a legfontosabb pillanatba mondtad az ő nevét. Addig legalább az én nevemet nyögted.
-Faszom. Kiét mondtam?
-Emlékezz!-öltözött fel majd hagyott ott. A sírás kerülgetett mikor próbáltam emlékezni. Közben az is zavart, hogy eléggé hányingerem van így lementem reggelezni valami zsírosat. Az omlett és a bacon valami eszméletlen jól esett a cukros kávéval együtt. Majd két tálca koppant mellettem. A két spanyol...
-Buen día!-köszöntek jó reggelt egyszerre. Egy morgással tudattam velük, hogy még élek. Alonso egy aspirint  tolt elém. Egy mormogással tudattam, hogy elfogadom.
-Nem vagy valami bőbeszédű.-tette a kezét a lábamra Carlos. Én félrehúztam a lábam és a mit nem tudó Alonso is megnézte, hogy van a térdem.  
-Bocsánat de mennem kell.-toltam hátra a székem majd álltam fel az asztaltól.
-Mi a baj?-kérdezte lágyan Alonso.
-Talán pont te...-motyogta orra alatt Carlos így megrúgtam.
-Hogy mondtad Sainz?-fordult felé Alonso.
-Azt, hogy talán pont TE vagy a baja!
-Oh tényleg? Ki is bánt vele úgy mi t egy használt ronggyal?
-Fiúk, most fejezzétek be! Légyszi!-próbáltam őket csitítani.
-Te döntötted meg igaz?-esett le Carlosnak.
-De legalább alattam elment...többször is.
-Hagyjátok abba!-csaptam az asztalra. Mindketten felálltak és elviharoztak. Én pedig ott voltam, hogy ki után menjek. Majd írtam Caconak. "Elbasztam" majd jött a válasz "433. Van csokifagyi"

Spanyol kereszttűzben Where stories live. Discover now