2. fejezet

48 8 0
                                    

Új nap kezdődött Chertel faluban, Malina Rowel mellett kelt, hitvese még mély álomban feküdt az ágyon. Vasárnap. Ez volt talán a legrosszabb mind közül. Ilyenkor szokásos jelenségnek számított, hogy férje barátai átkullogtak a házukba, majd lerészegedtek, és megköveteltek minden jót. Ma is jönni fognak, tudta, ezért mihamarabb kikelt az ágyból, fájó tagjait óvatosan kinyújtóztatta, ismét alhasába nyilallt a már oly jól ismert fájdalom. Fejében felrémlettek a tegnapi nap erőszakos percei, melynek tüneteit még sokáig szenvedhette. Az érzelmek szokásos módon elöntötték őt, akárhányszor is élte át ugyanezt. Visszafojtotta feltörni készülő könnyeit, ehelyett a kínt figyelmen kívül hagyva átbaktatott a fürdőszobába, arcát a csapból folyó hideg vízbe mártotta.

Ez némileg felkeltette, letörölte magáról a hűs cseppeket, majd a konyhát tűzte ki céljául. Ott egy nagy adag teával kezdett el ügyködni, ez mindig sikeres nyugtatónak bizonyult számára, akármilyen megrázkódtatás is érte. Odakint szürcsölgette el a forró folyadékot, az lassan lefolyt a torkán, kellemesen felmelegítve a testét, amely kihűlt az éjszaka alatt, ugyanis Rowel rutinszerűen vette el tőle a takarót éjszakánként. Miután csészéjét elhelyezte a konyhában, felkapta a ház előtt található vödröt, hogy a kút felé vegye az irányt. Ugyanis házuk részét képezte a folyóvízhálózatnak, de az csak forralás után volt fogyasztható, különben kellemetlen gyomortáji gondokat és súlyos megbetegedéseket okozott. De az ásott kútból a mélyből jövő, tiszta víz ezzel ellentétben tökéletes volt az ivásra.

Hasogató fájás közepette, de többször is megtette az oda-vissza utat, hogy Rowel lefürödhessen, mikor kedve tartja. Továbbá a szeszes italok okozta kiszáradást, amelyet férjén tapasztalt, aki sűrűn öntött fel a garatra, azt is ezzel ellensúlyozta. Malina szerette az egyszerűbb üdítőket, az alkohol nem a számára való nedű volt, inkább a frissítő gyümölcsleveket vagy a sima vizet kedvelte. Habár Rowel végezte a több erőt kívánó fizikai munkát, ő szívesen vedelte a szesz bármilyen formáját.

Malina megrázta a fejét, és nekiállt ebédet főzni, mivel tudta, hitvesének hamarosan szüksége lesz rá. A tegnapi estét tekintve késői ébredésre lehetett számítani, így a reggeli elkészítésével már nem is törte magát. Órákra volt még a déltől, meg az attól pár órára lévő vasárnapi látogatástól is, de ennyi idő kellett ahhoz, hogy mindent preparáljon az éhes férfiaknak. Zöldséggel, hússal teli levest tett fel főni nagy kondérban, közben almát, körtét vagdalt, a fő fogáshoz is előkészítette a hozzávalókat.

Hamar eltelt ez a reggel, s nemsokára már elegáns öltözékben, de kifejezetten mélyen dekoltált ruhában kellett fogadnia a két szélhámost: Morgot és Belt. A férfiak bedőltek a nyitott ajtón, és eltopogtak az alagsori étkezőbe, ahová Rowel kísérte őket. Útjuk közben mintegy kötelező tevékenységként, végigsimítottak Malina oldalán, akinek alakját kiemelte a ruhájához hordott fűző.

– Siess, ne hagyj minket éhen! Kapkodd a lábad! – szólt rá Rowel, közben levezette a két férfit, akik rutinosan foglaltak helyet az asztalnál.

A férjének és annak barátainak azonnali kiszolgálásába fogott. Kezdetben bort töltött a kupájukba, hogy megalapozza a hangulatot, és eloszlassa a türelmetlenkedést. Mindaddig Rowel csevegni kezdett a jókedvű társasággal, akik örültek az alkoholnak. Munkához látott, és egyesével hordani kezdte az illatos ételeket. Ezen taktikával, jónéhány percet nyerhetett magának, mielőtt szexuális jellegű zaklatásába kezdhettek volna. Azonban párja észrevette ezt, és összecsapta a két tenyerét, mire Malina meglepetten összerezzent. Még csak a harmadik tányérnál tartott, hiába volt ott a leves, egyikük sem evett.

– Gyorsabban, nem érünk rá egész nap! – dörrent rá Rowel, majd széttekintett Morg és Bel között.

Malina megszaporázta a lépteit, majd immár több tálat egyensúlyozva tért vissza. Sokszor megismételte egymás után ezt a műveletet, újabb és újabb tányérokkal, azokon finom ételekkel jelent meg. Mikor letette volna az utolsót is az asztalra az elő- és főételek közül, Morg szándékosan kitette elé a lábát, mire a sötétbarna hajú felbukott benne, utána nemrégi produkciójához hasonlóan ismét elejtette az ételt. Férje megszokott helyén ült, s onnan figyelte az eseményeket.

A bőség zavara BEFEJEZETTحيث تعيش القصص. اكتشف الآن