Kapkodva próbáltam minden szükséges holmimat belegyömöszölni az ősrégi fekete bőröndömbe, amit még 6 évesen kaptam egy karácsonyra. Szorított az idő, ezt én is tudtam, viszont anyám a sürgetésemmel inkább az ellenkezőjét érte el, mint amit akart, mert az idő telt miközben az emeletről ordibálva válaszoltam kérdéseire.
-Henry az isten áldjon meg mit pakolászol még annyit, nem megmondtam neked még tegnap, hogy mindened legyen összepakolva?-mondta kissé hisztérikusan, sosem értettem, hogy miért kell a szülőknek mindent így felfújniuk, remélem hogy egyszer rájönnek, hogy az élet nem egy szaros piros lufi amiután a gyerekek sírnak ha kipukkad.
-Megyek még öt perc és készen vagyok.-mondtam zsörtölődve, hiszen még koránt sem voltam kész a pakolással. Gyorsan bedobtam a kedvenc ruháimat, egy fésűt és még pár szükséges dolgot, legalábbis azthiszem, hogy szükségesek voltak. Ahogyan sietősen lépkedtem a lépcsőfokokon a bőrönd amit a kezemben fogtam jópárszor a korláthoz ütődött. Anya már a kocsinál várt, gyorsan felhúztam egy kezem ügyébe kerülő cipőt, felkaptam felsőmet és szaladtam ki a kocsihoz. Gyorsan bevágtam a kocsi csomagtartójába a bőröndömet, azután én is beültem a hátsó ülésre.
Mint szokásosan a rádióban valami gyenge pop-zenekar játszott, ezért inkább felraktam a matricákkal teleragasztott fejhallgatómat. Az egyik kedvenc Arctic Monkeys számomat dobta be a youtube az 505-öt. Alig vártam már, hogy egy egész nyarat eltölthessek távol az otthonomtól, a családomtól, és a faszfej osztálytársaimtól. Habár nem voltam benne biztos, hogy jól fogom érezni magamat. A várostól végre távol lenni egészen csábítóan hangzott.Ahogyan kinéztem az ablakon a tölgyerdő áthatóan zöld lombkoronája olyan vidám hangulatot árasztott, én sem voltam már olyan stresszes.
Már vagy két órája utazgathattunk mikor anyám megszólalt
-már nincs sok idő ameddig oda érünk
Levettem a fejhallgatómat és visszaraktam a vászonszatyromba ahol még ott volt a rajzfüzetem, pár ceruza és még volt benne egy dobozka ami egy zacskó dohányt, mellette egy csomag cigipapírt és szűrőket rejtett. Anyám sosem igazán kutatott a dolgaim között így nagyon könnyű volt titkolni előtte azt, hogy cigizek.
Az autó szépen lassan lefékezett, kiszálltam és ahogyan megpillantottam a nagyban kiírt feliratot a kapuban rögtön hevesebben kezdett dobogni a szívem, a tábor területén sok velem egy idős tinédzser tevékenykedett, tudtam, hogy ez egy kicsit húzósabb két hónap lesz mint amire gondoltam, erre a gondolatra a gyomrom összehúzódott és éreztem a stresszt ami magába zárt.Kifújtam a levegőt és ezt mondtam magamban
Egész tavasz óta erre vágytam, pár tinédzser nem ronthatja el a nyaramat, ez a "wildfire camp" és minden rendben lesz.
🍂Sziasztoook🍂
Nagyon remélem, hogy lesznek olvasók erre a történetre.Igazából ez a legelső könyv amire tényleg megjött az ihletem és tényleg van kedvem végigcsinálni, mert eddig akármibe is fogtam bele az túlságosan hasonlított egy másik sztorira bla-bla-bla😁
Remélem, hogy tetszett az első rész, megpróbálok majd minél gyakrabban részeket kirakni,de csak, hogy tudjátok hosszúra tervezem a sztorit és a fejezetek is hosszabbak lesznek majd.
Na szép napot mindenkinek!🦊🍂🍁
DU LIEST GERADE
Some girls do
SonstigesKét lány, majdnem két teljesen különböző életforma és személyiség, valami mégis közös bennük, habár ezt még ők sem igazán tudják. Vajon egymásra találnak, vagy inkább az élet sodrásával egyre távolabb kerülnek egymáshoz? Olvasd el ezt a könyvet és d...
