Kecsegtető ajánlat

Szükségem van rád

„ Mindenek előtt ne félj! Az ellenség, aki téged meghátrálásra késztet, abban a pillanatban ugyanúgy fél tőled. "

-Te, hogy a fenébe kerülsz ide?!-meredt az ajtóban állóra kómásan és idegesen Isaac.

-Miatta jöttem..-fejével jelzett felém.

-Kötve hiszem, hogy bármi pozitív közötök lenne egymáshoz!-feszült meg karja előttem Rivernek.

-Nem hittem volna, hogy ilyen hamar felbukkansz az életünkben újra Troy..-szükült össze szeme gyanakvóan Nolannak.

-Azt mondtad többször nem lesz közöd hozzá!-nézett rám frusztráltan Isaac.

-Többször? Mégis miről maradtam le?!-sokkolodott le River és lassan leengedte kezét.

-Semmi amiről tudnod kéne!-forgattam meg szemeim és Guerrero elé sétáltam.

-Nolan csatlakozol hozzánk?-tartotta vele a szemkontaktust Troy.

-Kösz inkább kihagynám ezt a "csodás" lehetőséget!-mutogatott idézőjeleket gúnyosan a levegőbe.

-Biztos?-fordultam felé teljes testtel.

-Biztos! Ha bármit csinál veled akaratod ellenére, szólj és kinyírom!-gyilkos pillantásokkal jutalmazta a mellettem állót.

-Nem vagyok sorozat gyilkos, ennyire nem kell tőlem félteni!-röhögött fel.

-Kötve hiszem azt...-forgatta szemeit válaszul Fernandez.

-Nem sokáig maradok!-küldtem feléjük a levegőbe puszit és kiléptem a bejárati ajtót.

-Időben visszahozom!-vigyorogva karolt át Troy és indultunk el a Chevrolet Camaro-ja felé és be is ültünk.

Igen mikor River elment összefutottam Troy Guerrero-val és megvitattuk, hogy a Mustang nálam marad. Kiderült sok mindenben hasonlítunk így pár dologban segítettük egymást és szerzett végre magának egy normális járgányt.

-A fiúk még mindig nem szívlelnek annyira..-törte meg egy idő után a csendet.

-Idővel megenyhülnek! Bár River nem hiszem, hogy valaha is eltudná ezt fogadni..-doboltam ujjaimmal a lábamon.

-Muszáj lesz hisz, a másik felem nem szeretném ilyen hamar elveszíteni!-mosolygott felém, majd tovább kémlelte az utat.

-Nem megy neked a bókolás, szóval inkább ne tedd!-nevettem jóízűen.

-Annyira vicces, hogy mindjárt én is a mikulás példáját fogom követni és beleragadok egy kéménybe...-forgatta szemeit, majd leparkolt egy magas épület előtt amiben a lakása megtalálható.

-Mért kell mindig lehúzni a jó hangulatom??-idegesen csaptam be magam után a kocsi ajtót.

-Hé ne bántsd, neki is vannak érzései!-simogatta a kocsit, majd elnevette magát.

-Komolyan most rajtam gúnyolodsz?!-tettem kezeim csípőre haragosan, amiért kikritizálta a bánásmódom az autóimmal.

-Dehogy is tök aranyos vagy olyankor!-csípte össze arcom mosolyogva, jutalmul rábasztam a kezére.

-Inkább menjünk és essünk túl rajta!-léptem be az épületbe és kerestem a liftet.

-Várj már..-lépett be utánam a liftbe mielőtt becsukodott volna az ajtó.

-Inkább maradtál volna ott!-döltem a tükrös résznek.

-Akkor, hogy jutsz be a lakásomba?-forgatta kulcsait előttem.