9. rész 💗✨

47 2 0
                                    

Egész nap csak unatkoztam, gondoltam lemegyek a konyhába és készítek magamnak valami melegszendvicset. Be néztem a hütőbe. Van itthon sajt, sonka, ketchup, na az már valami. Ami előtt neki kezdtem volna a "főzőcskézésnek", még láttam hogy ki szalad le a az 1. emeleti lépcsőről, Nick volt az.
-Szépségem, csak hogy megtaláltalak...-kezdte mondanivalóját nagy lihegve, elfáradtan, mivel csak egész végig szaladt
-Nick, mi az baj van? - kérdeztem aggodóan
-Nem, dehogyis! Kitaláltam egy rohadt jó programot nekünk.
-Komolyan?Hova megyünk? - kérdeztem izgatottan
-Az titok. Meglepi😌-mondta -Gyere, siess...
-De ahm nagyon éhes vagyok😁, és készíteni szeretnék gyorsan valamit...-válaszoltam
-NOAH, NOAH, NOAH... Szerinted Nick Leister nem gondoskodik a kajáról? Ha igy gondolod, akkor elég rosszul gondolod. - okoskodott nekem Nick
-Hát jó, de ne menjünk semmilyen étterembe kérlek, nem úgy öltöztem😅
-Te MINDIG szép vagy, most is kis konyhai köténykében💕😚! Nah de ahogy akarod, akkor majd valamilyen gyors étteremben is kajálhatunk. - Nick
-Jó az tökéletes lesz. - mondtam
-Akkor ne is késlekedjünk tovább, induljunk!-válaszolta Nick
-Oksiii💗
Beszáltunk az autóba. Elfoglaltam a helyem az anyósülésen. Öveket becsatoltuk, és elindultunk, habár még én sem tudtam hova megyünk.
-Most elárulnád hogy még is hova megyünk? - kérdeztem türelmetlenül
-Nem árulhatom el, már bocsi de ha ennyire türelmetlen vagy, hogy bírtad ki 9 hónapig anyád hasában? Amúgy is a meglepi az meglepi!
-nevettem
-Mindjárt megérkezünk!-mondta Nick
-Jaj de jó, már nagyon izgulok.
-De előtte gyors eszünk. Nah hova menjünk kajálni? - kérdezte Nick
-Van a közelben Meki😌😁?? - kérdeztem
-Ahha, ugytudom, van egy. Akkor menjünk oda. - Nick
- Let's gooo! Már eléggé éhes vagyok, és gondolom te is... - mondtam
-Hát, figyel őszintén formában kell maradnom, de most tényleg igazad van, én is kajás vagyok. - valotta be Nick, és közben elnevette magát
Idő ugrás:
Itt vagyunk a Mekiben,és csak állunk és várunk, túl hosszú a sor. Végül elég várakozás után, végre mi is sorra kerültünk. A rendelesünket egy fiatal, kedves lány vette fel.
-Sziasztok.-köszönt a lány egy szép mosollyal az arcán
-Szia.-mondtuk egyszere
Aztán elmondtuk hogy mit kérünk. Mindketten egy sajtburger menüt kértünk, én zöld teával, Nick meg Colával.
Most, hogy megtelt a pici pocink. Nah igen csak még most jött a MEGLEPIII, az a hely ahova Nick visz minket(engem+őt) és még mindig nem tudom hogy hova megyünk 😁, HURRÁ😂!
10 perccel később a helyszínre értünk. Nick bekötötte a szememet, hogy jobban fokozza a meglepetés hangulatát.Amikor levette a kendőt a szememről,nah akkor láttam még egy csodálatos helyszínt. Annyira szép volt a kilátás! ✨😍
-Nos, mit szólsz hozzá? - kérdezte Nick
-Hogy mit szólok hozzá? Csodálatos, nincsenek szavak... Figyelj Nick én annyira hálás vagyok neked mert a gyermekkorom nem volt valami fényes,anyukám egyedül nevelt, apám börtönben volt. Nagyon büszke vagyok arra a nőre akit anyámnak hívok, hiszen annyi mindenen ment keresztül, de ő soha nem adta fel. Nekem ez egy tökéletes példa arra hogy nem szabad nekem sem feladni. Amióta veled találkoztam, megváltozott az életem, és jó értelemben. Az a sok élmény amit veled megéltem, őszintén velem ilyen dolgok nem történtek, és jól esett hogy ezt átélhettem,arról nem is beszélve hogy ezt mind VELED! Nagyon szeretlek, és köszönöm hogy vagy, mindent köszönök!! 💗💕-Ekkor megcsokoltam amit ő viszonzott, eltudjatok képzelni, egy naplementében egy gyönyörű panorámánál, vele, aww feledhetetlen perc, feledhetetlen élmény, feledhetetlen nap...
-Ohh Noah, köszönöm hogy ezt elmondtad nekem! Jah és nagyon sajnálom a gyerekkorodat! Őszintén... - ölelt át szorosan, aztán folytatta: - Viszont nekem semm volt minden pompás, ahogyan azt te elképzeled, anyukám elhagyott, és van egy kis húgom(anyukám felől) akire más vigyázz, én sürűn látogatom őt, jutt eszembe egy napon majd téged is elviszlek és bemutatlak neki,nagyon aranyos kis lány,viszont folytatom, ő nem tudd semmit a történtekből, csak annyit, hogy anyánk külföldön van és majd egyszer meglatogatt minket, mindig ezzel biztatom, ami több mint valószínű hogy soha nem fog beteljesülni! Igen ez lenne a kis elkényeztetett, playboy, Nickolas Leister gyermekkora.-vallota be Nick
-Tudod, azt mondják a fájdalom fáj, de rohadtul megerősít! - csak úgy köptem a napi bölcsességeket...-Most hogy így átgondolom ez nagyon is igaz! Viszont csak hogy tudd én mindig is ott leszek neked!! 💕-mondtam
-Rám is mindig számíthatsz hercegnőm!!
A hosszú beszélgetésünk után, haza mentünk mivel már mindketten fáradtak voltunk....






Az én hibám✨💗 (másképp) BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now