Mi lett volna ha...SzJG ff[Átírás Alatt!]

Január 1(A Csók)

Szinte az egész éjjelt végig sírtam. Összesen aludtam vagy 2 órát. A szüleim nagyon ridegek hozzám,szinte minden mozdulatomban kételkednek. Megérdemlem-mondanám ezt,de én mit tettem? Virág hagyott itt! Dorián miatt. Pff-

Reggel olvastam a kertben,majd mikor meguntam az olvasást(ilyenkor tudom,hogy nagy baj van!),akkor felmentem és tanultam. Egészen délután 4-ig,majd arra gondoltam,hogy elmegyek Zsoltiékhoz. Tudom,hogy ott lesz Viki és Cortez is. De azt a látszatot akarom kelteni,hogy jól vagyok. A dologról nem szólok senkinek. Ez a mi dolgunk. Legalább is akkor még így volt.

Már szinte fel voltam öltözve,amikor anyu nyitott be,majd megilletődve végigmért.
-Igen? Te?
-Megyek Zsoltiékhoz?-néztem rá.
-Szobafogság. Rémlik? Vagy részeg is voltál?! -emelte fel a hangját fenyegetően.
-Nyugi,jó akkor nem megyek!-huppantam le az ágyamra,majd miután anyu kiment, sírni kezdtem. Megint...

Délután Kinga rontott be hozzánk. Anyáék beengedték,de csak mert nem akarták haza küldeni. Meg mert szerintem picit tartanak is tőle.

-RENÁTA!-rontott be a szobámba.
..Renáta mi bajod van?! Megkértelek,hogy gyere önkénteskedni,még hétfőn!-rivallt rám a lány.
-Ne haragudj-vágtam rá unottan.
-Persze-persze...Na,mi már megint a világfájdalmad?-ült rá az ágyamra,velem szemben,unott arccal.
-Semmi-mondam duzzogva.
-Oké,ha nem mondod el,nem kell! Amúgy sem minta érdekelne a nyomorult lelked!-vonta meg a vállát és a kiabálás szélén állt. Zavarta,hogy nem mondtam el neki. Engem meg zavart,hogy magamba kell fojtani a dolgokat.

Rám nézett. Könny szökött a szememben. És kész,kiszakadt belőlem minden. De konkrétan minden,kezdve Virág meginvitálásától Cortez hívásáig.

------------------------------------------------------------

Kb 25 perc regélés után,(azért tartott eddig,mert sokszor elbőgtem magam,így Kinga nem értett belőle semmit,de gyorsan helyrepofozott. Szószerint)kisírt szemmel,de megkönnyebbült lélekkel ültem és hallgattam,ahogy Kinga először Cortezt,majd enged szid meg;

...-A b opció akarsz lenni,Renáta?!(Én megmondtam,hogy ezt fogja mondani!) Tudod ez nagyon csúnya dolog! És Viki?! Vele mi lesz??? Tudod milyen rossz lehet,ha megcsalnak?-üvöltözött velem.
-NEM ÉRDEKEL VIKI!-emeltem fel a hangom,amire nem csak Kinga,de én is meghökkentem.-Bocs...szóval nem érdekel Viki. Hogy mi van vele,vagy mit csinál,kivéve ha Cortezzel van.-merengtem el és megint bekönnyeztem.
-Engem sem,de gondold magad a helyébe. De hát akkor jó...-sóhajtott a lány.-Gyere,szerkesszük szét őket!-állt fel vigyorogva,majd odaült a gépem elé.

-------------------------------------------------------

A gépemet figyeltem,a gurulós székem háttámlájának támaszkodva.
-Hű!-mondtam.-Ez jól esett,köszönöm-mosolyogtam a lányra,majd feléhajoltam,azzal a szándékkal,hogy megölelem.
-Hőő! Nem azért segítettem,mert "barinők,, lennénk,vagy mert érdekel a nyomorúságod,hanem mert én sem kedvelem Viktóriát!-oltott le lazán,egy pillanat alatt. Kinga sosem változik. Ez így van rendjén. Ha a padlón vagy,felsegít,de ha épp boldog vagy,leküld a padlóra. Ezt meg kell szokni,utánna már jól el lehet vele lenni. Sőt...

Gondolataimból Kinga szedelőcködése zavart meg.
-Mész is?-kérdeztem
-Csak rádnéztem,hogy élsz-e. Programom van,ahová eredetileg te is jöttél volna,de elszúrtad. De nem bántalak,látom,szenvedsz nélkülem is,amit szívesen néznék tovább is,de mint mondtam,mennem kell!-oltogatott,majd intett,jelezvén,hogy elmegy.

Boldog voltam. Pár nap után ténylegesen. Egy ideig,de ezt majd később. Mosolyogva néztem Viki szétszerkesztett,ördöggé pingált képét,Cortez és Én összevágott fotóját,Viki smink-és egyéb menő kiegészítők nélkül. Ő is csak egy átlagos,velünk egykorú lány,aki próbál a beszólogatásával és punk kinézetével menővé válni.
Nagyon,de nagyon jól esett,hogy Kinga átjött. Hiába mondja,hogy nem,de mi barátnők vagyunk. Nagyon-nagyon szoros barátnők.

Gondolkodtam ilyen dolgokon,majd ránéztem a gépre,amit anyu visszaadott arra az időre,amíg Kinga itt van és egyből ráfagyott az arcomra az előző vigyor.