Pókember Fia

Videónapló 9

Reggel elmentem fogat mosni és mire visszaértem egy doboz hevert az ágyamon. Luke felirattal.

Kedves Luke, fogadd sok szeretettel ezt a ruhát, Karen is van benne, remélem, tetszik, büszke vagyok rád, anya - olvastam fel. Elmosolyodtam, majd felvettem egy pólót és tréninget és elindultam le edzésre, miközben a hálóvetőimet a kezemre erősítettem.

-         Ez most komoly? - kérdezte Peter.

-         Mi? - kérdeztem.

-         Húzd vissza a segged és a szerkót vedd fel - felelte. Majdnem felemeltem neki a középső ujjam, de ügyesen visszaszorítottam és a szobába érve felvettem a ruhát.

-         Retina szkennelés - hallottam.

-         Kész, Hello Luke, jó újra érzékelni - mondta Karen.

-         Szia, Karen, igen, szóval tudsz valami újat? - kérdeztem.

-         Igen, hozzáférek minden forráshoz és kódolni is tudok, illetve arcokat szkennellek, embereket ismerek fel - felelte.

-         Ez menő - feleltem.

-         Hozzáférek Tony Stark összes adataihoz és készülékeihez, illetve publikus kódjaihoz - folytatta.

-         Oh, oké, ezt lehet nem fogom használni - feleltem- Hívni is tudsz embereket? - kérdeztem.

-         Igen, kit szeretnéd, hogy felhívjak? - kérdezte.

-         Hozzáférsz a telefonomhoz? - kérdeztem.

-         Igen, még a szívdobogásodat is meg tudom mutatni- felelte.

-         Azta, ez tetszik - feleltem.

-         Ha megsérültél azt is tudom jelezni hol - felelte.

-         Oké, most megyek edzeni, majd találkozunk Karen - feleltem és levettem a maszkot. Lefutottam Peter-hez aki elkezdett tanítani.

-         Az egész erőd csupán merészség, ha mered használni és nem félsz tőle, akkor hatalmas- felelte- Pókember csak egy szabály van- nézett rám.

-         Pókember nem öl - feleltem.

-         Pontosan, Pókember nem gyilkos, azt a feladatot hagyd másra, de te-ért hozzám a mutatóujjával- nem vagy gyilkos- nézett a szemembe.

-         Nem vagyok gyilkos - feleltem.

-         Pontosan, ezt jól vésd az eszedbe, mert néha nehéz lesz visszaszerezni az öntudatod, mikor ott vagy és látod, hogy, aki megölte a nagynénéd veled szemben áll- felelte.

-         Remélem menni fog - feleltem.

-         Hidd el, menni fog - felelte - na, csapjunk bele, háló hintázzunk - felelte, majd elindult én pedig követtem.

-         Egész jól megy - ordította.

-         Köszi - feleltem.

-         Próbáld a súlyod jobban egyensúlyban tartani - mondta- egyszerűbb úgy, nem érzed, hogy le fogsz esni - felelte.

-         Azt mégis, hogy csináljam? _ kérdeztem.

-         Keresd meg a súlypontod és rakd egyensúlyba, ne hagyd, hogy lemenjen a pont - felelte. 

-         Azt hiszem, megvan - feleltem.

-         Szuper, látod? Sokkal jobb így - felelte. Megtanított pár trükköt a hintázás közben, ha netán úgy kéne kivédenem magam valami elől. Majd lementünk a földre gyakorolni.