Váratlan lakótárs [Tom Kaulitz]

Az első nap

Reggel 5 órakkor megszólalt az ébresztőm,amire Tom is felkelt
-Tom légyszi kinyomnád az ébresztőm?Mindjárt felkelek
-Nem Vágta rá Tom
-Dehát te fekszel kívül,én nem érem el!
-Akkor mássz át rajtam mondta pimasz mosollyal az arcán

Mivel mást nem tudtam csinálni,így átmásztam Tomon,kikapcsoltam az ébresztőt,és ahogy szálltam volna le róla,hirtelen megfogta a derekam

-Ne mész sehova!mondta Tom határozottan,majd elkezdte simogatni a hátam, egy kicsit még maradtam,de aztán láttam hogy már 5:17 van,így gyorsan le is szálltam Tomról

-Haló,hova mész kislány?
-Készülődni,tudod ma már suli van
Erre Tom sóhajtott egy nagyot,majd elkezdett telózni

Én kimentem a fürdőbe,megcsináltam a szokásos sminkemet (tusvonal,szempillaspirál,szájfény)
Kivasaltam a hajam,és választottam egy szettet

És utána bepakoltam a táskámba,de közben megláttam Tomot,aki vissza aludt,feléhajoltam,és elkezdtem piszkálni

-Toom,haló kellj feel!
Nem sokára fel is kelt,és maga mellé rántott
-Tom ne csináld már elkésünk!
Tom erre lágyan megcsókolt,és felkelt készülődni,én meg csak ott feküdtem egy darabig mozdulatlanul,nem is értettem mi történt

Utána Tom odajött hozzám
-Na akkor kelj fel,hisz te mondtad,elkésünk mondta gúnyosan
-Jójó,megyek már
-Amúgy,neked hány órád lesz ma?kérdezi Tom
-Három,és neked?
-Nekem is,amúgy elkísérlek a termedik,gondolom eltévednél

-Haha,kösz,kedves vagy
Tom ezen csak mosolygott,majd mikor odaértünk a termemhez megpuszilta a homlokom mindenki előtt,aztán ment ő is órára

Mikor bementem a terembe mindenki furcsán nézett,aztán odaszólt egy lány

-Héj, gyere ülj ide!
Mondta kedves hangon
-Szia,Karolina vagyok!Nyújtotta a kezét,majd kezetfogtunk
-Szia,én pedig Kira!
-Nagyon örvendek, lehet egy kérdésem?
-Persze,kérdezz nyugodtan
-Te együtt vagy Tommal?

-Jaaj,dehogyis,nem túl reális feltételezés,hisz Tom mindig más lánnyal kavar
-Jogos.mondta nevetve Karolina

Majd elkezdődött az óra,szünetbe sokat beszélgettünk,és tök hamar eltelt a nap,épp indulni akartam ki,amikor megállít Karolina

-Várj!Megadod a számod?
-Persze,3630-------
-Köszi,ja és,azzal a lánnyal vigyázz,őrülten féltékeny
Majd maga mögé mutat,egy szőke rózsaszínruhás lányra.

-Okés,de asszem nem túl nagy ellenfél ezen mindketten nevettünk,majd kisétáltam a teremből,és Tom ott várt a terem előtt

-Ó,szia Tom,te hogyhogy itt?
-Gondoltam megvárlak,nehogy eltévedj Mondta nevetve
-Haha,kedves tőled

Majd átkarolt,és úgy mentünk vissza a koliba
-Aaa,éhes vagyok
Mondta Tom szenvedve
-Hát akkor egyél!Mondtam
-De nincs itthon semmi kaja
-Ahj,akkor hozd a kocsikulcsot,menjünk el boltba

El is indultunk majd kaptam egy üzenetet egy ismeretlen számról

*Üzenetváltás*

-Sziaa Kira,én vagyok az,Karolina
-Jaaj szia,mizu?
Itt át is neveztem Karolinára
-Nemsok,gondoltam este elmehetnénk kajálni,benne vagy?
-Perszee,miért ne,de majd később beszélünk,mert épp úton vagyunk boltba
-Okés,na akkor szia
-Sziaa

*Üzenetváltás vége*

-Tom,este elmegyek kicsit otthonról,gondoltam szólok előre
-Mi?Mégis hova mész?Kérdezte idegesen.