Ne nézz így rám? /Lo'ak ff/

10.fejezet - Mi lesz így velem?

Világosban már könnyebben megállapítottam nagyjából hol lehetünk, de őszintén azt sem tudom, hogyan keveredtünk ide.
__________________________

Felúsztam a felszínre,majd nagy levegőt véve újra alábuktam. Hátrapillantottam mi a helyzet a velem elkallódott fiúval,aki ugyan már kicsit fáradt volt ügyesen evezett kezeivel. Úszás közben megcsodáltam a vízi élővilágot,ami mint mindig, most is csodálatos volt.

Végre ismerős vizekre értünk,ahol hamar kiszúrtak bennünket. Két ilun lovagló klántag odajött hozzánk. Felsegítettek az ilukra, majd hamar apám elé szállítottak bennünket. Leszálltam az iluról, majd az illendő kézmozdulattal megköszöntem a segítséget. A körénk gyűlt na'vikat anyám érkezte hessegette el. Vele együtt jött Jake és Neytiri is. Mindannyian láthatóan nagyon aggódtak, és mérhetetlenül dühösek voltak.
A füleim azonnal lekonyultak,vártam a lecseszést.
A szemem sarkából láttam,hogy Lo'ak is így tett. Neytiri dühösen csapkodott farkával,mondani akart valamit Lo'aknak,de apám belekezdett hegyibeszédébe.

-Hol voltatok? -kérdezte felemelt hangon.

-Sajnálom, uram, ez hosszú... -próbáltam elmagyarázni,de valahogy nem jutottak eszembe a szavak.

-Az én hibám! -vállalta magára Lo'ak,amire Jake egyből ugrott.

-Nagyot csalódtam benned! -mondta keményen Jake, miközben nyomatékosan Lo'ak szemébe nézett.

-Had magyarázzam meg. -kérleltem a szülőket, mielőtt Lo'ak nyakába zúdulna az összes szar.

-Legyen. -egyezett bele apám,bár nem volt ínyére a dolog.

-Tegnap a testvéreimmel és Rotxoval elkezdtük ilu lovaglásra tanítani a Sully gyerekeket. Aonung és a barátai szemetek voltak és bántották Lo'akot,amiért nem ment neki egyből a feladat. Gondoltam mi lenne,ha olyan helyre mennénk,ahol nem zavarják Lo'akot,tudjon koncentrálni. Ez be is vált, csak visszafele menet ránk sötétedett és megtámadt minket egy akula,nem tudom hogy keveredett oda. Menekülés közben még messzebbre kerültünk,majd le kellett szálnink az iluról, hogy elbújhassunk. Az ilut elkapta, mi megmenekültünk. Emiatt nem mertem tovább indulni,ezért lepihentünk egy közeli szigeten. Reggel egyből tovább indultunk, és mostanra értünk haza. -meséltem el pár aprócska részletet kihagyva. Mondjuk,hogy Lo'ak majdnem meghalt, na meg én is. Úgy gondoltam ezt jobb ha nem tudják. Egy kisebb hatásszünet után ismét megszólaltam.
-Ez az egész az én hibám! Az én ötletem volt, Lo'ak csak belement. Neki köszönhető,hogy most itt vagyunk, épségben. -javítottam a fiú helyzetén, sajnáltam, nem akartam,hogy magára vállalja az egészet, hisz nem tehet róla.

-Ha valóban miattad keveredtetek ebbe az egészbe... nem is tudom mit mondjak Aneya. -próbálta megfogalmazni gondolatait apám,de elakadt. Ilyen még sosem volt, azt hiszem ez nagyon rosszat jelent.

-Többet nem találkozhatsz a Sully gyerekekkel! Nem akarom,hogy veszélybe sodord őket a forrófejűséged miatt! -jelentette ki anyám dühében.

-Hogy tessék? -kérdeztem vissza értetlenül. Ezt nem teheti velem! Végre történt valami jó az életemben,erre megvonja tőlem? Lett egy barátom,aki nem Tsireya, és én meg nem találkozhatok vele?

-Ez a döntésem! Semmiféleképpen nem találkozhatsz velük. -erősítette meg előző kijelentését.

-Anyádnak igaza van! Nem vagy jó hatással rájuk és Lo'ak életét is veszélyeztetted. Ez így nem mehet tovább! Mostantól legfeljebb kötelező ünnepségeken láthatod őket és akkor is, ha éppen ott vagyunk. -mondta apám is. Lo'akra néztem,aki nagyon ideges lett.

-Elmehetek? -kérdeztem miután összeszedtem magam. Hangomon nem hallatszódott fájdalmam. Szüleim bólintottak egyet, majd leléptem. Legszívesebben ordítottam volna egy hatalmas, de nem tehettem.