-Üdvözlök mindenkit! Jennifer Huh vagyok, a női szörfolimpia és a szörf-világbajnokság többszörös győztese-mutatkoztam be a kamerának. De amikor az interjú elkezdődött volna, ijedten riadtam fel az ágyamban.
Igen, ez lennék én. Jennifer, de a Yunjin-t jobban szeretem. Ázsiai-amerikaiként nehéz itt az élet, de szerencsémre itt van nekem a nagypapám és a csodás barátnőim. Anna, aki koreai, (Chaewon az eredeti neve) de az apja itt talált állást és ideköltöztek.
Eunchae, akinek az anyukája francia, az apja pedig koreai, ezért a francia nevét, a Chanty-t használja.
Kazuha, az egyik japán barátnőm, akit csak Zuhának hívunk, és Sakura (ő is japán), Kurának, vagy Sakunak hívjuk
Így vagyunk öten. Régebben, egy már feledésben lévő barátnőnk is volt, Garam, de ők nagyon messzire költöztek, ezért megszakadt vele a kapcsolatunk.
Június 19. Hétfő
7:05
Az ébresztő rikácsoló madárhangjára ébredtem. Ez azt jelenti, hogy kezdődhet egy újabb nap. Méghozzá hétfő. Az a legrosszabb. Felöltöztem és lementem reggelizni. Körülnézve konstatáltam, hogy Papa már elment dolgozni, ezért buszoznom kell a suliba. Gyorsan megettem a reggelimet, majd a táskámat a hátamra kapva elindultam a megálló felé. Útközben bekapcsoltam a fülhallgatómon a zenét és mire a sulihoz értem, pont vége lett a playlistemnek. Leszálltam és egyből meg is láttam a barátnőimet. Integetve kiabáltak, hogy
-Gyere Yunjiiiiin!!-ordított Anna, vagyis Chaewon.
-Sieeeess!-üvöltötte Zuha.
A többiek csak kalimpáltak és mire odaértem, mindegyikük rámugrott.
-Megnyerteeeed!-sikították a fülembe.
-Mit?-értetlenkedtem, aztán leesett, hogy a hétvégi szörfversenyre céloznak. -jaa hogy az! De jó!-örültem meg a sikeremnek, de máskor nem szokott ez ekkora szám lenni.
Beértem és az aulában lévő nagy parafatáblára is ki volt téve, hogy
JENNIFER HUH
Gratulálunk iskolánk diákjának a hétvégi szörfverseny megnyeréséhez és a továbbjutáshoz az ORSZÁGOS BAJNOKSÁGBA!
-olvastam fel és mire a végére értem, szinte sírva az örömtől borultam valakinek a vállára, aki ott volt. És ez hiba volt. Mert épp a tesitanárunk jött be az ajtón és állt meg ott, ahova én borultam. Mikor észrevettem, sűrű bocsánatkérések közepette mentem órára Chaewonnal. Sakura idősebb, míg Zuha és Eunchae fiatalabbak nálunk. Chaewon egy évvel idősebb nálam, de egy osztályba kerültünk.
Suli után elmentünk egy büfébe, ahova szinte minden nap járunk és kikértük a szokásos menüt. Chanty (Eunchae) Sült krumplit kért, Kazuha és Sakura egy nagy steaken osztoztak, Chaewon csak egy kólát kért, én pedig egy burgert választottam.
Végeztünk és mindenki elindult az útjára. Anna és Kkura együtt sétáltak haza, míg Zuha balettezni ment, Eunchae pedig kutyát sétáltatott. Én elindultam a partra, de útközben hazaugrottam a cuccomért. Igen, megyek edzeni.
Az edzőm nem volt itt, de már megszoktam és tudom, mit hogy kell csinálni.
Kb egy órát gyakoroltam, aztán hazafelé azon töprengtem, hogy mit csináljak otthon. Arra gondoltam, megpróbálok aludni, de nem ment. Mivel vacsoraidő van, Papa benyitott az ajtón és felkiabált az emeletre. De hiába, mert én a konyhában csináltam a vacsorát.
468 words
YOU ARE READING
Ride on the waves
Teen FictionA történet egy 16 éves, koreai-amerikai szörfös lányról szól, Jenniferről, koreai nevén Yunjin-ról. Főszereplőnket a nagyapja neveli, szülei halála óta. Vajon bajnok válhat a lányból, vagy fel kell hagynia álmával?
