16.

193 6 2
                                    

Már napok óta csak utazunk.

Logen kocsijában ülve azon szoktam tűnődni most mi fog következni.
Este pedig amikor megállunk a következő lepukkant motelnél mindig azt kívánom bárcsak ez lenne a cél. Akkor végre megállnánk.

A vidék már régóta nem ismerős.

Telnek a napok. Nem szólunk egymáshoz. Tisztában vagyok azzal, hogy bánthatna, de nem teszi, pedig oka lenne rá. Ez azt jelenti épségben kellek.

Vajon apám küldte?

Hetek múlva végül megállunk és többet nem idnulunk újra el.
Logen felvezet egy lépcsőn majd belelök egy székbe. Némán tűröm.

Szembe sétál velem, és egy asztalnak dől.
Egy raktárban vagyunk, vagy talán egy gyárban. Az utcák üresek voltak, és lakatlanok tehát itt senki sem talál ránk. Senki sem hall minket.

Ez kissé megijeszt.

Pár pillanat múlva kicsapódik egy ajtó, és három férfi lép be rajta.

Mind a három állig fel van fegyverkezve, és ezt nem is próbálják leplezni. Megállnak velem szemben, majd karba font kézzel méregetni kezdenek.

-Szóval te vagy az.-Szólal meg a középső.-Ekkora hercehurca ezért?-Néz hátra Logenre. Összeszorítom az állkapcsom. Olyan tehetetlen vagyok!-Hát örülök kedvesem, hogy megismerhetlek!

Rám vigyorognak.
Kiráz a hideg.

-Kik maguk?-Szorítom ökölbe a kezem.

-Ó! Hogy kik vagyunk?-Kérdez vissza a bal szélső.-Északról jöttünk Amelia. És azért vagyunk itt, hogy eltüntessünk.

***

Szoborrá merevedtem a szavai hallatán.
Tehát eljött a nap. Apám élete utolér, és kinyír.
Ma meghalok, és az ellenség fog megölni.

-Tudod,-Sóhajtott a középső.-Sok gondot okoztok nekünk manapság..-Rázta a fejét.-Legfőképpen az apád. A mi oldalunkra fáj a foga, és sajnos ebben meg kell, hogy gátoljuk!

-Persze! Mindig ugyan az..-Forgattam a szemem. Az apám, az apám, az apám. Miért nem bír normális életet élni? Olyan mértékű bosszúság lett rajtam úrrá, hogy leírni nem tudtam volna. Először az anyám, és most én! Én!-Kérlek essünk túl ezen! Túl régóta halagtom már ezt.

-Mi nem akarunk megölni.

-Hát?-Vontam fel a szemöldököm. Pedig már készen álltam rá. Körülbelül.

-Tudjuk, hogy vesztegetés szempontjából semmire sem megyünk veled, mivel Chrisstől sem próbált elhozni.-Az év apja!-Szóval információkra kellessz.-Magyarázta a jobb oldali.

-Nem tudok semmit.-Sóhajtottam unottan. Nem is értem ezt az egészet. Minek kell neki észak? Ha a Harrys család dél ura, az északé meg.. ezek, akkor ő ki? Ki a franc az apám?

-Azt erősen kétlem.-Rázta a fejét a középső. Magasak voltak és izmosak. A ruhájuk ugyan olyan volt. Nem sokban különböztek.

-Ki az apám?-Logen hátul kérdőn nézett rám. Egy pszichopata. Meglőtte Alyssát, és megütött engem. Pisztolyt szegezett rám. Majdnem lelőtt!
Undorodva fordultam el.

-Az apád..-A középső megvakarta az állát. Nem tűntek erőszakosnak.-Ő egy.. egy.. külsős.-Összevontam a szemöldököm.-Ő arra van, hogy észak és dél között áramoltassa az információkat. Ő egy informátor. Senninek sem felel, és mindenkinek segít, nyilván pénzért. Mindent tud, és mindenkiről.
Senki sem bántotta pedig veszélyes. És most ellenünk fordult.

Fél évWhere stories live. Discover now