A te véred, az én vérem!

51. fejezet

Ser Harrold kinyitotta Daenaera előtt az ajtót, mire a hercegnő sóhajtva képett be apja szobájába.

Miközben Ser Harrold becsukta mögötte az ajtót, addig Deanaera összevont szemöldökkel vette észre az apja valyria-i pengéjét, ami egy kis üstben volt és égett benne.

- Az a tőr egykor Hódító Aegoné volt. - hallatszott hirtelen Viserys hangja, mire Daenaera meglepődve fordult meg. - Őelőtte Aenaré. És azelőtt...hát, nem tudni biztosan. - mondta az apja, miközben a hercegnő mellé állt, majd megfogta a tőr és lassan kivette a tűzből. - Aegon halála előtt az utolsó valyriai piromanták elrejtették a dalát az acélon.

- Milyen dalát? - kérdezte zavartan Daenaera.

- A történelmünk szerint, Aegon a Feketevízen túlra tekintett Sárkánykőn, és egy gazdag, védtelen területett látott. De nem egyedül a becsvágy késztette a hódításra. - mondta kis sóhaj után Viserys. - Hanem egy álom. Ahogy Daenys előre látta Valyria bukását, Aegon úgy látta az emberek világának végét. Rettentő téllel veszi kezdetét. Szélviharként érkezik a messzi északról. Aegon látta, hogy végtelen sötétség közeleg a szelek szárnyán, és bármi is lakozik benne, elpusztítja az élők világát. Amikor eljön ez a hosszú tél, Daenaera, egész Westerosnak össze kell fognia. És az emberek világa csak akkor marad fenn, ha egy Targaryen ül a Vastrónon. Olyan kiráy vagy királynő, aki egyesíteni tudja a birodalmat a fagy és a sötétség ellenében. Aegon "A tűz és a jég dalá"-nak nevezte ezt az álmot. - fejezte be Viserys és Daenaera-nak nyújtotta a tőrt.

A hercegnő lassan elvette a tőrt, majd elolvasta a rajta lévő szavakat.

- ,, Az n véremből származik a megígért herceg és az övé lesz a Tűz és Jég Dala.,, 

- A felelősség, amit most átadtam neked, ennek a tudásnak a terhe, túlnő még a trónon is, a királyon is. - vette vissza a tőrt Viserys. - Túlnő rajtad és a vágyaidon! Jaehaerys kitagadott volna téged.

- De te nem Jaehaerys vagy! - felelte kis csend után Daenaera

- Sebezhetővé tetted magad! - mondta a király, miközben letette a tőrt. - Most mindketten szenvedjük a következményeit. 

- Ha férfinak születtem volna, akárkivel hálhatnék,. Tucatnyi fattyat nemzhetnék, és s szeme sem rebbene az udvarnak! - jegyezte meg durván a hercegnő.

- Igazad van. - bólintott Viserys. - Csakhogy nőnek születtél! 

- És most megfogsz fosztani a címeimtől? - húzta fel a szemöldökét Daenaera.

- Megtenném! - emelte fel kissé a hangját a király. - De összetartanom kell a birodalmat, nem elvetni a széthúzás magvát. Nem kell kérőt választanod. Hozzá mész Ser Laenor Velaryonhoz, mindennemű tiltakozás nélkül!

- A Tengeri Kígyó fiához! - bólintott gunyos hangon Daenaera.

- Azzal, hogy hozzá mész Ser Laenor Velaryonhoz, egyesíthetjük a két leghatalmasabb házát. - mondta Viserys. - A sárkányaink és a flottánk egyesített ereje miatt senki sem mer majd ellenünk törni. A sárkányok háza egységes marad egy újabb nemzedékig.

- És mihez kezdesz a trónodon megtelepedett keselyűvel? - húzta fel a szemöldökét a hercegnő.

- Milyen keselyűvel? - vonta össze a szemöldökét a király.

- A Segítőddel! - forgatta kissé a szemeit Daenaera.

- Otto Hightower két királyt szolgált Segítőként, hűségesen. 

- Milyen hűséges lehetett Jaehaerys-hez, ha elrendezte a fia halálát? A nagyapámét! - mondta dühösen a hercegnő.

- Az atyám gyomorrepedében halt meg, egy vadászat során. 

- Miután Jaehaerys kinevezte őt segítőjének! - kiáltott fel Daenaera. - És mind csak véletlen, hogy Baelon halála után, pont ő lett a Segítő, nem igaz? Az az álma, hogy az ő vére üljön a Vastrónon, és bármit megtenne azért, hogy valóra váltsa! Akár még kémkedik is, hogy a vesztemet okozza! .... Kötelességből hozzámegyek Ser Laenorhoz. De előtte te is tedd a kötelességed! - mondta határozottan.

- Rendben! - bólintott hosszú csend után Viserys.

- Gratulálok! - lépett Daenaera elé Rhaenyra és megállította a lépteit. - Mindent elveszel tőlem, Daenaera! Először a trónt, majd Daemon-t! Mi lesz a következő?

- Hogy mondhatod valamire, hogy a tiéd, amikor sosem volt az? - vágott vissza Daenaera, majd megfogta a mellette álló Arianne kezét, és elsétáltak Rhaenyra mellett.

Daenaera a szabad kezét a hasára tette, amikor kis hányingert érzett.

- Jól vagy? - kérdezte összevont szemöldökkel Arianne miközben a hercegnő leült egy fotelbe.

- Igen, csak...csak... - a hercegnő félbe szakadt amkor hirtelen a lábai elé hányt.

. Dae! - sietett Daenaera melle Arianna, és gyengésen simogatta a hercegnő hátát. - Lehet, hogy elrontottad a gyomrod.

- Igen, lehet! - értett egyet, halk hangon Daenaera.