Még mindig Fred szemszöge:
Mikor Georgeal és Leevel beértünk a nem használt mosdóba ahol minden kis rossztevő szokott esetleg a Roxfort szabályzatának egy kis részét megszegni. Hát de a szabályok nem azért vannak, hogy megszegjük őket?
Egész este fent kell lenni és figyelni a főzetre így felváltva aludtunk és figyeltünk az üstre. Most jelen pillanat én jövök de már lassan két órája kavargatom szóval már felébresztem Leet és Georgeot is.
Hogy miért ketten alszanak ? Mert állítólag egyedül hagytam őket ezért én vagyok a hiányzó láncszem vagyis megérdemlem, hogy itt legyek egyedül és szenvedjek.- Geogre! Lee! - álltam feléjük, egyedül George mozgolódott
- Mivan? - horkant fel
- Ti jöttök - ültem le vele szemben miközben ő felült.
George megdörzsölte a szemét majd oldalba verte Leet aki egyből felkiáltva jelezte, hogy ébren van.
- AH ANYU - ült fel gyorsan
- Nem ő vagyok de azért remélem nem lomboztalak le nagyon - nyomtam Lee kezébe a kanalat, hogy menjen kavargassa a főzetet, duzzogva felnézett rám majd elrántotta tőlem a kanalat és az üsthöz sétált, George is így tett szóval nagy mosollyal az arcomon dőltem hátra
- Majd ébresztünk- méregetett George
- Hát persze - becsuktam a szemem és nem sokra rá ki is nyitottam.
Sehol senki se George se Lee. Felálltam.
A főzet magát kevergeti... mióta tudnak erről az igéről? Persze engem hagytak szenvedni.- Mit csinálsz itt egyedül? - hallottam meg egy lágy női hangot ezért a bejárat felé néztem, a kék, ködös fényben megláttam Blankát ahogy az ajtófélfának dőlt és az én egyik nagy pólómban összefont karokkal mosolyog rám
- Őhm tudod én csak... - nyúltam a tarkómra zavaromban, ha ezt meglátja nekem annyi, nem is kellett sok elém sétált és meg is látta a főzetet
- Már megint rosszalkodsz? - forgatta meg a szemét de nem sok figyelmet szentelt a löttynek, átkarolta a nyakam és mélyen a szemembe nézett amire nagyot nyeltem - Ezt az energiát másba is fektethetnéd- mondta majd lehúzott egy csókra.
Tele volt önbizalommal, ahogy már én is. Erősen a combjára fogtam és felkaptam őt. A lábait derekam köré kulcsolta és áddugta a nyelvét a számba. Durva volt és vad miközben bal kezével a vállamba mart a másikkal a hajamba túrt, miközben én a fenekére fogtam és dobtam rajta egyet így velem lett egy magasságba. Gyorsan a falhoz léptem a zöldes-kék csempéhez és erősen nekinyomtam amire felnyögött és felül meghúzta a hajam. Ahogy a hideg csempének nyomtam kicsit magasabbra került, mint én de így könnyebb volt csókolni.
A nyakát kezdtem el szívni.- Fredh - suttogta a nevem miközben a hátamra csúsztatta a kezeit - Fred! Fred! - hallottam meg egyre inkább barátaim hangját, mire kinyitottam a szemem
- Mit álmodtál ? - méregetett Lee perverz vigyorral amire felültem és eltoltam az arcát az enyémből
- Semmit tűnj innen Lee - néztem fel
- Mit csinált Blanka? Már pedig annyira érdekelt a folytatás- vont vállat szemöldökét emelgetve Lee
- Már hoztam volna nassolni valót is - vigyorgott George amire megforgattam a szemem
- Elég legyen, akkor figyeljek a löttyre? - álltam fel
- Már kész - legyintett Lee amire kinéztem az ablakon és reggel volt
- Óh... - emeltem meg szemöldököm... kicsit többet aludtam, mint hittem
- Akkor elmondod az álmod? - perverzkedett továbbra is Lee
ESTÁS LEYENDO
Vigyázz, kész WEASLEY!
FanficMs. Thatcher egy Griffendéles lány aki nem igazán találja a helyét már jó ideje. Inkább olvasgatással töltötte minden napjait ugyanis szülei muglik voltak míg egész családjából ő volt az egyetlen boszorkány. Öccse úgyszintén varázstalan ember volt é...