Első fejezet

96 2 0
                                    

Szeretnék elsősorban bemutatkozni, az én nevem Szilágyi Elizabet. Ha eszedbe jutott egy borzalmas dal a nevemről, amit a KFT énekel, szeretnék előre szólni, hogy sajnos ismerem.  Folytassuk is tovább a kinézetemmel, 170 cm magas lehetek és kb. 50kg. A hajam színe szőke, a szemem pedig sötét barna. Amit a legjobban imádok az pedig az irodalom, szeretek verseket és könyveket olvasni, most pedig megpróbálkozok az írással is.

Ha 10 év múlva kéne elképzelnem magamat, akkor egy céltudatos írónő lennék, aki folyamatosan a sikereket aratja és egyre feljebb kerül a ranglétrán. Persze ez még csak a jövő, most fogom elkezdeni az utolsó évemet a gimnáziumban ( dobpergést kérek), a 12.-et. Már most, ha belegondolok gyomorgörcsöm van. Annyi dolog, ott lesz az érettségi, a bankett, a hatalmas végzős tánc. Igen, ezt még egy fontos dolognak tartom elmondani, hogy Elizabet,  vagy ahogy a legtöbben szólítanak, Liz, na ő tipikusan olyan ember, aki a bolhából is elefántot tud csinálni. Mielőtt felhívja a pizza futárt, hogy leadja a rendelést, többször begyakorolja mit fog mondani.

Egy teljesen átlagos városban élek, ahol megtalálható minden. Szüleimmel lakok és a kis húgommal. Tökéletes a kapcsolatunk, de persze, ahogy minden családban, nálunk is vannak veszekedések. Édesanyukám 40-es éveiben járó üzletvezető, aki rengeteget foglalkozik a munkájával, ő egy tipikusan olyan ember, aki haza viszi a munkáját. Ha őt kéne jellemeznem szavakkal, akkor ezek lennének: precíz, összeszedett, céltudatos.  Az egész kinézete ezt sugallja, merev, mindig tökéletes testtartás, csinos, elegáns öltözet és persze a mindig erősen összefogott, és tökéletes konty. Ez afféle védjegy nála.  Apukám pedig egy aranyember, olyan apuka akire mindenki vágyik. Egy éttermet vezet a belvárosba, neki az élete értelme az étel. Így belegondolva lehetne ez a mottója is: " az élet értelme az étel". Mindig azt mondja, hogy akkor boldog egy ember, ha finomat eszik, szerinte anyukám is az étele miatt szeretett bele. Amit anyukám egy kicsit máshogy szokott mesélni, de hát ilyenek a férfiak, kicsit mindent kiszíneznek.  Apa mellett mindenki elengedi magát, mindig van egy borzalmas vicce amivel megtud nevettetni.

 Akkor beszéljünk is a kis ördögfajzatról, a húgomról, aki most fogja tölteni a 10. életévét, ő egy gyönyörű kislány, amit kellőképpen ki is használ, hogy megkapjon mindent. Róla rengeteget tudnék mesélni, de azt majd a későbbiekben. Ez lennék én, és a kis családom.

Akkor kezdjük is el, ma szeptember elseje van, szóval hivatalosan is véget ért a nyár, amiért szomorú vagyok, hiszen egy tipikus nyári gyerek vagyok. Imádom a napsütést, az összes nyári gyümölcsöt, a hosszan elnyúló naplementéket. Persze még egy szomorú hír, ha vége a nyárnak, akkor elkezdődik az iskola. Reggel amikor felkeltem első dolgom volt, hogy elszaladjak inni egy kávét, mert kávé nélkül nem indul a reggel. Ez pedig lehetne az én mottóm: " kávé nélkül nincs reggel". Mennyire jó vagyok már, ez lehetne a "B" tervem, MOTTÓ GYÁRTÓ. Folytassuk is tovább, amint leugráltam a hatalmas lépcsőkről, ami végül a  földszintre vezetett, beszambáztam a konyhába és máris indítottam egy kávé főzést. Eközben elővettem a telefonom és írtam a legjobb barátnőmnek, akit úgy hívnak, hogy Flóra.

- Legyen csodás reggeled drága barátnőm, 8 órakor tali a szokásos helyen.

Flórával már kis korunk óta ismerjük egymást, gyakran összebalhézunk, de minket senki nem tud szétválasztani egymástól. Ezek a balhék általában tíz percig, ha tartanak. Ő egy sötétbarna hajú, világoskék szemű lány, akitől minden fiú elámul. Emellé párosul a tökéletesen sportos alakja, hiszen a suli kézilabdacsapat kapitánya.

Minden reggel kocsival járunk iskolába. A kocsivezetés és Liz. Ez egy olyan dolog mint tűz és víz. Mentségemre szóljon, hogy 10 percet kell vezetnem a suliig, addig elég kevés embert lehet elütni útközben.

Megittam a reggeli kávém, utána pedig megindultam készülődni, útközben jó reggelt-et kívántam a családom itt lévőinek.

- Jó reggelt drága családom, felkelt a kedvenc emberetek, Liz.

Amire válaszképpen apától egy mosolyt kaptam, Lilitől, a húgomtól pedig egy álmos, kedvetlen nyelvnyújtást. Reggelente csak apa van itthon, ő viszi suliba Lilit, anya már ilyenkor a munkahelyére tart.

Akkor kezdjük is a napot, a fürdőbe vettem az irányt, feldobtam egy hétköznapi sminket és kivasaltam a hajam. Ezek után jött a legrémesebb része, mit vegyek fel? Nincsen egy normális ruhám se. Végül egy skinny, kivágott farmerre esett a választásom és egy fekete crop topra, a cipőm pedig a csodálatos fehér air max 97- es volt. Amit ha meglátok angyal hangokat hallok a fejembe, tudjátok azt a bizonyos " aaaaa". Felvettem a táskám, elköszöntem az itthon lévőktől  és nekiindultam a "nagy" útnak. Beszálltam az én kis piros, gyönyörű autómba és elindultam felszedni Flórát.

A keserű mézWhere stories live. Discover now