Holdfény

8 rész

-Szia anya el mentem!-kiabáltam anyának majd mentem az ajtó felé
-Szia kicsim vigyáz magadra!-kiabált vissza nekem

Nem siettem az iskolába hisz volt még bőven időm, mindig korábban indultam el ha boltba kellett mennem csakhogy ne késsek semennyit.
Első utam a boltba vezetett ahol négy pizzás kiflit és egy CocaColat tettem a kosarába majd mentem tovább. Reggel van mégis rengetegen vannak már a volta amin mindig csodálkozom, én felkelni alig bírok más meg már előbb ébren van mint én, ők ezt hogy bírják?
A kosaramba később még egy rágó került  és egy csoki majd mentem fizetni utánna pedig folytattam az utam az iskola felé.

-Elnézést!-szólt valaki majd megfogta a vállam én pedig hátra forsultam-Bocsánat tudnál segíteni? Eltévedtem és nem találom ezt a címet!-mondta —egy tőlem talán husz centivel magasabb szőke haju fiú— majd mutatót egy kis papír cetlit
-Ohh öhm ha itt vissza fordulsz balra lesz egy kis utca és ott lesz a végén ez a ház!-mosolyogtam rá kedvesen
-Köszönöm, nagyon édes hangod van. Hány éves vagy ha kérdezhetem?-mosolygott rám
-Tízenharom de a hangom inkább fiús mint édes!-ráztam meg a fejem
-Szerintem nagyon édes! Ohh el is felejtettem bemutatkozni Mark Cook vagyok most fogok ha minden igaz ide költözni!-mosolygott a szőke fiú
-Hát akkor talán majd még találkozunk!-mosolyogtam rá
-A neved megkérdezhetem?
-Ja persze  Skyler Beker!

Ezután el köszöntünk egymástól majd én folytattam az utam az iskola felé ő meg gondolom oda ahova mennie kell. Az iskolába érve elmeséltem Anasztázialának hogy mi történt velem akinek a válasza csak annyi volt hogy az jó

-Most mondtam valamit?-néztem rá értetlenül
-Nem!-vágta rá rögtön a kicsit hosszabb szőke hajú kék szemű barátnőm
-Pedig nem úgy tűnik!-mondtam szomorúan
-Megint hazudtál!-csapott az asztalra ami után rögtön be is csengettek
-Nem hazudtam!-mondtam dühösen mire ő flegmán megforgatta a szemét majd a tanár be is jött

Nagyon nem beszéltünk ezután Anasztáziával mert ő meg van győződve arról hogy hazudok mert ilyen nem történhet senkivel. A harmadik óra jukas óra volt úgyhogy végig telefonoztam mikor jött egy engedélykérésem

Engedély kérő:  Mark Cook

Szia:)
Remélem nem baj hogy írok csak meg akartam köszönni mégegyszer a segítséget! Ha van kedved majd még talalalkozhatunk!:)

Miután ezt elolvastam oda toltam barátnőmnek a telefont aki mikor elolvasta szomorúan rám nézett majd megölelt

-Bocsi!
-Semmi baj!-öleltem vissza majd elengedtük egymást és vissza írtam a fiúnak

Én:
Szia igazán nincs mit ha, persze majd megbeszélem anyával és ha megengedi akkor talalkozhatunk:)

Küldtem el neki a választ

És ez volt az a pont mikor az egyik legnagyobb hibát követtem el az életemben.

Eleinte nem volt semmi furcsa, sokszor találkozunk volt hogy iskola után ott várt a kapuba és haza kísért, vagy el hívottsétálni vagy éppen fagyizni ha jó idő volt. Mikor próbáltam tőle kérdezgetni dolgokat akkor mindig nehezen adott rá választ.

-Hány éves vagy?-néztem rá
-Már mondtam! Nincs sok köztünk, de szép idő van még mindig!-nézte a felhőket
-De mennyi az a nem sok? Mindig csak ennyit mondasz!
-Ne hisztizz nem szeretem!
-Hány éves vagy 18? 17? 16?
-Igen!-válaszolt amint kimondtam az utolsó számot-Tudod hogy nem szeretem ha shisztizel úgyhogy elég lesz!-szólt rám
-Bocsánat!

Voltak jó és kevésbé jó pillanatok amiket együtt töltöttünk. Percre pontosan egy évvel azután hogy megismertem elhívott ismét sétálni

-Skyler lenne egy fontos kérdésem!-állt velem szembe
-Igen?-néztem rá
-Lennél a barátnőm?
-Én nem hiszem hogy szerelmes vagyok beléd!-néztem rá szomorúan
-De! De igen az vagy! Mindig jól érzed magad velem mindig nevetsz és sosincs olyan hogyha megkérdezem hogy van-e kedved velem találkozni akkor azt mondod hogy nincs mert más dolgod van! Szerelmes vagy belém és ez annak a jele!-hadarta el gyorsan
-Ez szerelem?-néztem rá
-Igen ez az!

Bele mendtem úgy hogy a legelejétöl kezdve nem akartam de nem akartam megbánni. Hittem neki hogy ez a szerelem. Ekkor ismerkedtek meg Elleval és távolodtam el Anasztáziátol aki össze akart jönni Markkal. Az elején egész vol elboltunk de aztán kezdett megváltozni.

-Kicsim!-kiabált nekem a szobájából ameddig én inni voltam
-Igen?-mentem vissza a szobába
-Vettél már normális ruhát vagy még mindig nem voltál rá képes?!-kérdezte idegesen
-Mi?-néztem rá értetlenül
-Ide figyelj!-állt fel majd lépett elém-Ha továbbra is ilyen szaros göncökbe fogsz öltözni akkor nem hiszem hogy mi olyan jóba leszünk!-kiabált rám

Ezután próbáltam mindent úgy csinálni ahogy ő mondott és sokszor sikerült is de amikor nem akkor volt hogy kaptam tőle egy kettő olyan szót amiről jól tudta hogy fáj nekem

-Szerintem megbeszéltünk hogy holnap találkozunk!-vágott neki a falnak
-Igen tudom de anya programot szervezett!-néztem rá könnyes szemekkel
-És persze ezt te csak most tudod meg mi?!-csapott a falra-Te hülye kurva mit képzelsz?!-fogta meg a hajam majd húzott magához a hajamnál fogva-Ha nem akarsz kapni akkor szépen hazamész és elmondod anyukádnak hogy nem érsz rá!-vágott vissza a falhoz

Ez volt az a pont mikor rá kellett jönnöm hogy ez így nem lesz jó mégse mertem mit tenni ellene mert féltem hogy mit tenne velem vagy akár bárkivel aki fontos nekem.

-Igen?!-vágott pofon-Mit mondtam neked?! Mi?! Azt mondtam hogy oreosat hozz ne kekszeset!-vágott megint pofon

-Én ezt nem bírom!-sírtam el magam Elle ölében
-Jézusom! Mióta csinálja ezt?!-kérdezte ilyedten
-Fél éve! Ne haragudj nem bírtam már tovább magamba tartani!-sírtam tovább
-Fel kell jelentened! Ez bántalmazás rá adasul még kiskorú vagy!-simogatta a hátam
-Nem mereme!-néztem rá
-Együtt megtudjuk tenni!-fogta meg a kezem

Még aznap Elle segítségével elmondtam mindent anyának miközben az egészet végig sírtam és elmentunk a rendőrségre. Kettő napja nem találkoztam vele anya dolgozik én pedig várom Ellet hogy át jöjjön. A csengőt alig hogy meghalottam mentem is mosolyogva kinyitni az ajtót.

-Te normális vagy?!-kérdezte a számomra legrosszabb személy
-Te mit keresel itt?!-kérdeztem ilyedten a szőke haja sötét barna és egy szemüveg is van a szeme előtt, sose láttam rajta szemüveget
-Te hülye kurva!-fogta meg a kezem majd neki vágott a falnak-Mit képzelsz?! Szerelmes vagy belém! És képes voltál ezt tenni!-szorította ökölbe a kezét éreztem ahogy az arcomon csattan

A kórházban ébredtem fel miközben anya mellettem ült Elle pedig egy rendőrrel beszélgetett, mikor anya meglatta hogy ébren vagyok rögtön sírni kezdett.

-Mi történt?-néztem rá
-Ő volt az! De már nem bánthat Elle el kergette! A rendőrök bármikor elfoghatjak!

Elle sírva futott be hozzám, láttam az arcán hogy a szeme alatt fel van dagadva és a haja is elég kocos

-Úgy sajnálom hogy nem értem oda hamarabb!-ölelt meg
-Köszönöm hogy megmentettél!-öleltem vissza