Négyesben sétáltunk hazafele Urarakától. Denki, Bakugo, Kiri és én. Eijirouval megbeszéltük, hogy ma náluk alszok és holnap együtt megyünk suliba. Többieket elhagyva, bementünk a házba, én felszaladtam a szobámba, elpakoltam magamnak pár könyvemet holnapra és folytattuk utunkat Kirihez.
-(Név)...szeretnél róla beszélni?-fordult felém.
-Ha ott leszünk nálatok, akkor elmondom..-hajtottam le fejemet.
Mikor odaértünk, lepakoltuk a cuccainkat és felmentünk a fiú szobájába. Egy darabig csak ültünk egymás mellett. Aztán elkezdtem. Elmondtam neki mindent. Részletesen. Mondandóm végén alig bírtam visszatartani a sírást. Csak néztem ki a fejemből könnyes szemekkel. Nem tudtam mit mondani. Ő sem. De lépett. Mögém ült és hátulrór szorosan magahoz fogott. Felfoghatatlan érzés volt. De mégis nagyon jó.
-(Név)...sajnálom, hogy ez történt veled, de tudd, hogy én itt vagyok neked és itt is leszek. Mindig itt leszek.-szorított magához mégjobban.
Mikor felébredtem a fiú ölébe találtam magam. Elaludtam volna? Mikor felnéztem, arra lettem figyelmes, hogy ő is alszik. Elkezdtem kicsit mocorogni, mire ő is felébredt.
-Mennyi az idő?-kérdezte álmos hangon.
-Este 8 óra lesz.-néztem meg a telefonomon.
-Nem akarsz itt aludni? Velem? Már késő van.-kérdezte zavarodottan.
-Szeretnék veled aludni. Otthon úgyis egyedül lennék.-válaszoltam kis pírral az arcomon.
-Elmegyünk fürdeni?-nézett rám.
-Persze, mehetek előbb?-néztem rá.
-Menj csak. Megyek utánad.-válaszolt.
-Kapok egy törölközőt, meg egy pólót amibe aludhatok?-kérdeztem.
-Persze, keresek egyet.-majd a kezembe nyomott egy törölközőt és az egyik pólóját.
Beszaladtam a fürdőszobába, majd elkezdtem engedni a vizet. Levetkőztem, felkötöttem a hajam, majd beültem a kádba. Hagytam magam ázni egy kicsit, majd kiszálltam és leengedtem a vizet. Megtörölköztem, majd felöltöztem. A póló a térdemig ért, viszont fehérnemüt nem hoztam, a mait meg nem akartam visszahúzni. Kisétáltam egy szál pólóba.
-Eijirou.....tudnál adni valamit, mert a pólón kívül nincs más rajtam...-néztem rá kínosan.
-Persze, ezt már nem használom egy ideje, mert kinőttem....-nyújtott felém egy alsót.
-Köszönöm, mindjárt jövök.-ezzel visszaszaladtam a fürdőbe, hogy felhúzzam magamra.
-Kész vagyok!-léptem be a szobájába.
-Akkor énis elmegyek, sietek.-nyomott egy puszit homlokomra, majd ő is elment fürdeni.
Alig 10 perc telt el mire vissza is ért.
-Itt vagyok.-feküdt le mellém az ágyba.-Nem vagy éhes?-fordult felém.-Mert akkor összedobok valamit.
-De, nagyon éhes vagyok.-válaszoltam.
-Csináljak omlettet?-nézett rám, én pedig bólogattam.-Mehet bele minden?
-Igeen! Hiszen úgy a legjobb.-mondtam.
-Ezzel egyet kell értenem. Úgy a legjobb, ha minden is van benne. Kérsz hozzá valami zöldséget? Vagy ketchupot?-kérdezte.
-Csak ketchup. Menjek le segiteni?-néztem felé.
-Nem kell, maradj csak. Ágyba hozom a vacsorát.-mosolygott, majd eltűnt.
______________________________________
-Itt vagyok!-lépett be az ajtón egy tálcával a kezében, amin volt kettő tányér, makd lerakta az ágyra és elkezdtünk falatozni.
-Ez isteni lett.-vettem egy falatot a számba.
Miután befejeztük a vacsorát, levittük a tányérokat, majd visszamentünk a szobájába.
YOU ARE READING
Toxikus kapcsolat[ Kirishima x Reader ]
Romance-Ez a történet egy lányról fog szólni, aki átlép középiskolás éveibe és rátalál az első szerelem. -Az elején minden tökéletes, de a dolgok egy idő után rosszra fordulnak....vajon hogy végződik ez az egész? •a történetben előfordulhat káromkodás •(16...