Hiába várom minden nap hogy írj
Úgy sem teszed
Én mégis reménykedemNem azt mondom amit érzek
Te mégis elhiszed
Akkor hallgatsz rám, mikor már feleslegesAz emberek nem fogják fel,
Egyes dolgoknak az értékét
Csak mikor már nincs nekikVelem is így bántál
Nem becsültél mikor voltam
S most hogy nem vagyok, csak engem keresel