Problems

5.

Huhhh
Mostanában nem igazán osztottam meg veletek a gondolataimat. Az az igazság, hogy voltam beteg is, meg mostanában a lelki állapotom nem igazán mondható jónak. Egyre kakibban érzem magam. Az iskolában, itthon... nem tudok a környezetemben senkinek sem a problémákmról beszélni. Anya nem ért meg. Az osztályomban nem bízok meg annyira, hogy bármi személyeset elmondjak nekik. Egyetlen egy ember van akivel meg tudok pár dolgot osztani. A legjobb barátnőm. Na meg igen itt vagytok ti akik olvassák ezt a könyvet. Ittazért megy egy fokkal könnyebben a problémáim megosztása, mert itt nem ismer senki. Itt csak egy ember vagyok a több ezer közül. Itt csak egy ember vagyok azok közül akik gondolkodnak is.

Az utóbbi időben rengeteget gondolkodtam. Nem emlékszem, hogy mondtam e már, de elmondtam anyumnak, hogy nem szeretnék vallásos lenni. Nekem nagyon úgy tünik, hogy nem fogad el, de ezt sosem tudhatom biztosra. Apum is tud róla. Szerintem őt nem igazán érdekli. Nem azt mondom, hogy apum nem törődik velem, hanem azt, hogy nem érdekli, hogy vallásos vagyok e vagy sem, hanem az, hogy boldog legyek. Apát az sem zavarja, hogy fiúsan öltözködöm. Apa elfogad. Anyával meg még egy jó ideig küzdenem kell. Anya nem szereti, hogy nekem tetszenek a koponyák, meg az ilyen véres dolgok. Én imádom őket. Apa elfogad. Anya nem szereti, hogy animét nézek. Egyrészt mert szerinte túlzásba viszem (ezt akkor mondta amikor a One Piece-t néztem éppen. Sajnálom anya, de hát a One Piece az One Piece. Sok része van, sok időt kell rá szánni), másrészt pedig szerinte ,,ronda" dolgok vannak benne, mint pl: öldöklés, vér, csúnya beszéd, és ilyen rossz karakterek. Én imádom ezt csinálni. Apa elfogad.

És igen. Apa elfogadóbb, mint anya. Ettől még nem szeretem egyiküket sem kevésbé, mint azelőtt, csak nem osztok meg velük annyi dolgot. Én is érzem, hogy ez apa felé nagy bunkóság, és igyekszem tenni azért, hogy apának is meséljek a problémáimról. Összefoglalva harcolnom kell apáért és anyáért is.

Mivel ez a könyv úgy indult, hogy a szexuális és a romantikus identitásomról beszéltem, ezért most erről lenne szó. A jelenlegi álláspontom a non-binary, aszexuális és leszbikus besorolás. A leszbikusság mostanában nagyon előnyben van, ugyanis a sorozatokban, animékben egyre inkább a női karakterekért rajongok. Példaként ott van Amity a Bagolyházból. A 3. évad, ha jól tudom nemrég indult. Én még nem néztem, ugyanis a 2.évadod sem fejeztem, mert nem találtam a 11.részt magyar felirattal. Mivel elvileg a 11.rész már nincs leszinkronizálva. Csak tudnám miért. Na szóval a 3.évados Amity olllllllllyan szép, hogy én mindjárt hozzá megyek feleségül. Tiktokon láttam civil ruhában leengedett hajjal és OMG. Eddig is nagyon szerettem na, de most. Alapból a személyiségét szeretem, de a kinézete is megér egy 10-est az biztos. Na meg a karakterfejlődése, az egy csoda. Na de ebbe most inkább nem megyek bele, mert a végére kéne érnem ennek a résznek. Nem emlékszem hol hagytam abba...

Mindegy is. Szerintem az nem normális, hogyha egy 12 éves gyerek reggelente úgy megy iskolába, hogy meg akar halni. Ammm igen ez a helyzet. És ezért is gondolkodom mostanában nagyon sokat. Minden nap azon gondolkodom, hogy mi lehet a probléma? Összeszedtem pár dolgot, de olyan bénaságok ezek. Ettől lehetnek valakinek öngyilkossái hajlamai? Nem tudom. Azt érzem valamin változtatnom kéne. Kéne egy másik iskola. A legjobb barátnőmnek normálisabb szülők. Nem tudok neki segíteni, mert a szülei felelőlenek. Meg kellene valaki akinek mindent elmondhatok. Kéne egy iskola, ahol önmagam lehetek, ahol nem érzem azt, hogy fenyegetnek, ahol elmondhatom, hogy kihez vonzódom, mi a nemem és elmondhatom, hogy mit bem szeretnék. Egy olyan iskola ahol nem vagyok belekényszerítve olyan dolgokba, amiket utálok. Nem vagyok szabad és ez a legnagyobb gondom. Több motiváció kéne a tanuláshoz is. Ahozz hogy minden nap legyen erős fürödni, mert jelenleg nincs erőm ahhoz sem, hogy a testemmel foglalkozzak. A látásommal is van egy kis gond. Nem tudok döntéseket hozni. Kéne valaki aki megment ebből. De nincs senki. Nem jön senki megmenteni. Vagy lehet, hogy csak várnom kéne. De ebbe a várakozásba bele fogok halni. Nem tudom, hogy képes vagyok e dolgokra. Változtatni kellene. De min? És hogyan? Ez a világ túl nagy és elutasító ahhoz, hogy én bármit is megtegyek amit szeretnék. Csak süllyedek. Nem szeretnék süllyedni. Szárnyakat szeretnék, amik egészen az utam végéig repítenek. Jó lenne az éjszakában élni. Egy városban. Pedofilok és őrjöngő tinédzserek nélkül. Van az az új anime. A Yofukashi no Uta. Amiben a csávóka éjszakai életet él és vámpírrá akar válni. Én is kint szeretnék sétálgatni az éjszakában. Amikor mindenre csend borul. Amikor a természetes hanhokat hallod, mint például az esőcseppek okozta hangot, vagy a szél hangját és az éjszakai bogarak párbeszédét.

2022. 10. 16. 21:25 van. Holnap töri doga és én semmit nem tanultam. A házi feladataim nincsenek kész. A kedvenc zene összeállításomat hallgatom és nem tudom mihez kezdjek az életemmel. Hova kéne mennem továbbtanulni? Nem szeretnék gimibe menni. Anya és apa szerint több eszem van annál, hogy bolti eladó legyek. Ezek szerint több eszem van annál, hogy abba az iskolába menjek ami innét 15 percre van és ahol az lehetnék ami szeretnék, minthogy egy olyan iskolába menjek ahol nem lehetek önmagam.

Lehet mára abba kéne hagynom a gondolkodást. Fél 10 van és meg kéne csinálnom a háziaimat. Már írni sem tudok, annyira fáradt vagyok. Nem fog az agyam. Meg a net sem. A telefonomnak is elege van már abból, hogy egész nap bámulom. Mára elköszönök.

GoodBye ,,Ki vagyok én?"