Érints/ érezz

Ötödik rész

   Két órája ülök a szobámban de még mindig nem tudom elhinni, hogy képes volt mindennek a közepén ott hagyni. Tíz percen keresztül ültem a pulton mint egy idióta és arra vártam, hogy jöjjön vissza. Abban reménykedtem , hogy majd vissza jön közölve, hogy az egész csak egy szivatás volt és valójában folytatni akarja az egészet. Gondolom mindenki rájött, hogy ez nem történt meg. Istenem miért voltam ennyire idióta? Tudhattam volna, hogy nem akar tőlem semmi komolyat. De álmomban se gondoltam volna azt, hogy mindennek a közepén itt hagy. Legalább várta volna meg amíg a csúcsra jutok. Így az a fura bizsergés még mindig a lábam közt van. Na jó nem ülhetek itt mint egy szerencsétlen. Muszáj kérdőre vonnom.
    Már mentem is át Shawn ideiglenes szobájába. Természetesen félmeztelenül feküdt az ágyában, laptoppal az ölében. Komolyan nincs ennek a srácnak egy felsője?

-Kicsi már vártam mikor toppansz be a szobámba. Bár csalódást okoztál nekem, azt hittem ennél tovább bírod.

-Hidd el nem szívesen járok olyan helyre ami a tiéd. De ez most fontos és igenis beszélnünk kell róla!

-Érdekes. Pedig az előbb úgy tűnt, hogy nagyon is szereted azt, ha az én dolgaim járnak ki és be te dolgaidba. Már ha érted mire célzok.

-Te komolyan ennyire bunkó vagy?

-Kicsi én nem vagyok bunkó, csak elmondom az igazságot. Te is ezt kellene tedd.

-Az igazságot? Tudod mi az igazság?  Két órával ezelőtt letámadtál, komolyabbra fordultak a dolgok majd egy szó nélkül otthagytál. Mégis hogy gondoltad?

- Szóval az a bajod, hogy egy kicsit kényeztettem a melleidet, majd szó nélkül fel jöttem?

-Azta te egy zseni vagy. Hát persze hogy az a bajom mi más lenne?

-Ha jól emlékszem te voltál az aki annyira tiltakozott. Emlékszel ugye? Olyanokat mondtál, hogy te nem akarsz tőlem semmit és egyáltalán nem tetszem neked. Ezek után hogy akarhatnék én bármit is tőled? A kedvem is elment hogy őszinte legyek Emm.

- Tudhatnád hogy az egészet nem gondoltam komolyan. Láttad nem,hogy hogyan reagáltam az egészre? Élveztem basszus hogy voltál képes otthagyni?

-Máskor talán nem viselkedsz így és talán meg engedem azt amit annyira akarsz.

-Máskor talán hallgathatnál és inkább csendben vigyáznál rám kedves Shawn. -mondtam neki. Hirtelen felszökött az ágyból és egyenesen felém jött. Mit akarhat most? Akaratlanul is hátra léptem pár lépést.

- Ne félj kislány nem bántalak.-mondta majd közelebb lépett hozzám. A kezét az államhoz emelte, de mielőtt meg tudta volna érinteni én ismét elhúzódtam.

-Nem vagyok kislány! A feleslegesen itt tartott bébiszitterem vagy, nem szólíthatsz így!

-Úgy nevezlek ahogy akarlak. Itt én vagyok a főnök bébi.

-Egyáltalán nem vagyok a bébid Shawn.

-Ezt majd a pár közösen eltöltött éjszaka után mond.- már megint az a perverz vigyor van az arcán. Én nem értem Shawn-t. Egyik percben undorodik tőlem, a másikban pedig már kellenék neki?