Szendvics 🔞 - Todoroki Shoto - Bakugou Katsuki Fanfiction - My hero academia

3 - Bakugou erőszakkal akar megszerezni 🔞

Kimerészkedtem a konyhába, amíg egyik fiú sem volt otthon másnap. Ahogy sejtettem, semmi sem volt otthon, ami ehető.

Csalódottan elcammogtam a fürdő irányába, hogy lezuhanyozzak, amíg csak az enyém a ház. Naivan azt tervezgettem, hogy elmegyek a boltba is utána, és feltöltöm a hűtőt, hiszen a többiek most késő délutánig dolgoznak. Közben álmosan dörzsölgetve a szemeimet, azon tűnődtem, hogy ez nem mehet így tovább. Nem rejtőzködhetek a lakótársaim elől. Még most is belepirultam a gondolatba, ha eszembe jutott, mit tett velem Bakugou.

Benyitottam a fürdőszobába, ahol meglepő módon, folyt a víz. Nem lepett meg az üres hűtőszekrény után, hogy valaki nem zárta el rendesen a vizet sem. Elnézően elmosolyodtam, amiért nem tudok rájuk haragudni, pedig pazarolják a meleg vizet. Gyorsan áttörtem a sűrű párán, amitől alig látszott a kabin.

Mikor egészen közel értem, rájöttem, hogy nem vagyok egyedül a lakásban.

– Sejtettem, hogy nem bírod majd ki – szólalt meg Bakugou hangja a víz alól.

– Hogy kerülsz te ide? Azt hittem dolgozol – mondtam, de addigra a csuklóm köré fonta erős markát, és berántott magához a kabinba a víz alá.

– Ne, kérlek – kiáltottam közben.

– Most már mindegy. Vizes vagy.

– Nem azt – sóhajtottam – Ezt – fogtam meg a kezét, hogy lehámozzam a sajátomról.

– Fájt?

– Nem akarom... Nem akarom, hogy azt tedd, amit a múltkor – mondtam remegő hangon. Éreztem, hogy remeg, de nem tudtam ellene tenni. Vad arcára önelégült vigyor kúszott.

– Erre gondolsz? – azzal megragadta államat, erővel elfordította a fejem, hogy felfedje védtelen nyakamat és végig csókolta, megnyalta és egyszer bele is harapott. Hirtelen úgy éreztem, mintha azt akarnám, hogy folytassa, ezért megpróbáltam ellökni magamtól. Ő volt az erősebb, így csak kuncogott egyet lekezelően és a kabin üvegéhez feszített a testével. Akkor fogtam fel, hogy rajta egész végig nem volt ruha.

– Te őrült vagy – kiáltottam, és próbáltam kiszabadítani a kezeimet, de csak azt értem el, hogy egy kezével a fejem fölé szorította őket az üvegre. Felszabadult kezével lerántotta a nadrágom, és simogatni kezdett. Nem gyöngéden, hanem erőszakos mozdulatokkal. Eleinte nagyon rosszul esett és próbáltam rúgkapálni, de a térdemig lehúzott nadrágom megakadályozott a mozgásban.

Igyekezett megcsókolni, de becsuktam a számat és nem hagytam, hogy behatoljon a nyelvével. Így még kiabálni sem tudtam, csak csendben nyöszörögni.

– Most mi a bajod? Legutóbb nem így viselkedtél – morogta, miközben egyenesen belém dugta két ujját. Felnyögtem, és csak arra voltam képes, hogy a vállára hajtsam a fejem. Az érintése kezdetben fájt, de ahogy gyorsan és egyre gyorsabban mozgatta ujjait, a fájdalom helyét jóleső bizsergés vette át.

– Kérlek ne – könyörögtem, most már kétségbeesetten. Bűntudatom volt attól is, hogy az érintésétől jól érzem magam.

– Nem úgy nézel ki, mint aki nem élvezi – vigyorgott és nem volt hajlandó abbahagyni amíg mérgemben bele nem haraptam a vállába. Csak akkor engedett el, amikor a fogamtól kiszakadt a bőre és vérezni kezdett. Kivételesen nem szitkozódott. Annyira meglepődött, hogy egy hangot sem hallatott. 

Én úgy döntöttem, a sikeres menekülés után, hogy többé nem merészkedek elő a szobámból, ha Shoto dolgozik. Örökre megsértődtem erre a fajankóra. Puffogva bevágtam magam mögött a szobám ajtaját és kulcsra is zártam. Akkor vettem észre hogy folyik a ruhámból a víz. Átöltöztem.

Nagyjából egy óra múlva kopogást hallottam az ajtón. Nem volt sem idegbeteg, sem türelmetlen, ezért azt hittem, hogy Shoto lesz. De nem ő volt. Amint megláttam a szőke tüskéket, visszacsaptam az ajtót, de a lábával ékelte ki. Megijedtem. 

– Sajnálom - mondta rekedten, miközben gyengéden tolni kezdte az ajtót. Most nem volt tolakodó. Engedtem, hogy kinyissa és hátráltam egy lépést, de nem jött be. Csak az ajtóban állt. 

– Mondd – kezdtem – Miért csinálod ezt velem? 

– Az első alkalommal ösztönből, de egyáltalán nem ellenkeztél.  

– Mert megdöbbentem. De én nem tehetek ilyet - sóhajtottam tanácstalanul, és az ágy sarkára ültem. 

Ő elém guggolt, és az államnál fogva irányította az arcom, hogy muszáj legyen a szemébe néznem. 

– Azt mondtad, hogy Todoroki csak a barátod. Vagy van valaki más is? – suttogta most érdes hangon. Talán most először azt érzetem... hogy szexi a hangja. Megborzongtam. Azt gondoltam, hogy; ahh, hagyj békén, te szemét. 

– Nem akarok erről beszélni... csak nem akarom, és kész – makacskodtam, ő pedig elfogadta, és kisétált a szobából.  

– Többet nem fordul elő – szólt még vissza, én pedig félig elégedetten felnyúltam az ágyon. 

– Később elmegyek a boltba valami alapanyagért, és főzök vacsit. Egy órán belül kész vagyok. 

– Akarod, hogy veled menjek? – torpant meg, de nem nézett vissza rám. 

– Nem bánom – sóhajtottam, ő pedig eltűnt a látóteremből. 

Nagyjából egy óra múlva el is indultunk a boltba, hogy feltöltsük az üres hűtőt, hazafelé cipelte az összes csomagot is.