Elhihetnéd~Max Verstappen ff

Derde

Egy ember valamennyire megismerhető a barátok és ismerősök szavaiból, de a belső, lényeges részletek attól még homályban maradhatnak.

Agatha Christie

2021.08.14.

Max Verstappen

A taxiból kiszállva a versenytársaimmal vonultam be az egyszerű, újépítésű kockaházba.  Őszintén valami nagyobbra és fényűzőbbre gondoltam.
Beléptem a nappaliba és kényelembe helyeztem magam. Nem voltunk sokan, ami szintén meglepett.
Néhány pilóta szállíngózott ki a konyhából Astrid és  még pár színész kíséretében.
Esküszöm amikor meglátott, felcsillantak a szemei.

-Te Astrid!- hurrá Pierre, kezdődik.- Van kutyád?

-Nincsen, a kutyaházat az előző lakók hagyták itt, de engem nem zavart, szóval ott hagytam- vont vállat és az italába kortyolt.- Viszont van egy nyulam és egy papagájom.

-Muti- kiálltott fel Lando. Hol vagyunk, az oviban?

Astrid elindult a négy ajtó közül az egyikhez és pár perc múlva jött ki a kezében egy szürke nyuszival. A vállán pedig egy bazinagy szürke madár ült, aki úgy méregetett minket, mintha valami madáreleségek lennénk.

A Tejes Ember rögtön letámadta a lányt és kikapta a kezéből szegény állatot.

-Ahhoz a giga izéhez nem nyúlok- mutatott a madárra és magához szorítva a nyulat, visszaült a helyére.

-Pedig Coco nem bánt, ő mindenkire így néz- levette a válláról, mire az gondolt egyet és elkezdett repkedni. Nem viccelek, a szívem megállt egy pillanatra.

Coco végül az asztalon telepedett meg és az ott levő tálkából kezdte el szemezgetni a magokat.

-Ne szórd szét!- szólt rá Astrid, mire a madár egy okét rikkantott.
Beszarás..

♡♡♡♡

Astrid Berg

Max kínzó tekintete órák óra csak engem vizslat. Próbaltam kerülni a szemkontaktust, de a kékjei túl gyönyörködtetőnek ígérkeztek és rabul ejtettek. Túl sokszor.

-Mi van?- holland szavakat ejtettem ki, amivel megleptem a férfit.

-Honnan tudsz ilyen jól angolul?

-Anyu spanyol, apu holland és lusták voltak megtanulni  a másik anyanyelvét. Szóval otthon egymással angolul kommunikáltak, velem meg három különböző nyelven.- vontam vállat.

-Az ágyban is ilyen változatos vagy?

-Kipróbálnád, mi?- nagyot kacagtam a kérdésén, mire a többiek is felfigyeltek ránk.

-Megmondom őszintén, azért jöttem-vont vállat, mire konkrétan lehaidaltam.

-Pofátlan vagy, tudod?- vetettem oda flegmán. A körülöttünk lévők mind elhallgattak és minket figyeltek.

-Hazudni bűn, nem?

-Baszd meg magad akkor!- mondtam ezt már angolul, felkelve a kanapéról.

Letettem a poharamat az asztalra és a ház erkélye felé vettem az irányt. Út közben a magassarkúmat is lerúgtam, hiszen már nagyon nyomta a sarkamat a pántja.

***
-Ne aggódj, nem lesz semmi baj- érdes kezét gyöngéden az arcomra simította.

-És ha én ezt nem akarom?- félénken válaszoltam a férfinak.

-Már késő. Beleegyeztél- arcomról lejjebb simított és megragadta a torkom.- Szegény kicsi lányka. Nagyon rossz lehetett, ha az én társaságomat keresed. De ne félj, vigyázok rád- ahogy ezt kimondta, megnyomott a nyakamnál egy bizonyos pontot, mire eszméletemet vesztve zuhantam karjaiba.

Tudtam, hogy ő is csak kihasznált, de sosem vallottam be magamnak.

***

-Minden okés Pimpőke?- hallkan nyitódott ki az erkély ajtó, ami kizökkentett.
Channing lassan lépkedett mellém.

A korlátnak támaszkodva kémleltem a csillagokat.

-Uhum.

-Egy seggfej. De lehet azért mert bejössz neki.

-Ne akarj rábeszélni. Nem jártam jól az ilyenekkel- forgattam meg a szemem.

-Nem akarlak rábeszélni, hiszen a te döntésed. Én csak a meglátasaimat mondom el férfiként.

Felé fordítottam a fejem, majd egy nagyot sóhajtottam.

-A meglátásaid általában szarok.- közöltem vele a tényeket.- Amúgy sem ismerem. Időnk se lenne egymásra, ő a világot járja, én meg állandóan forgatásokon vagyok.

-Ha igazán szeretni fog, minden apró szabadidejét rád fogja áldozni- húzódott közelebb.- Amúgy az este alatt folyamatosan kinyírt engem a szemével. Esküszöm elkezdtem félni- nevetett fel.

-Rémeket látsz- dehogy lát. Én is láttam, amit láttam. Akár hányszor a pilótával beszélgettem és Channing hozzámért vagy szólt, úgy nézett rá, mint egy támadásra kész oroszlán.

-Na- lökött meg.- Igazam van, ismerd el- szemforgatva bólintottam egyet.- Tudod mit? Tegyük még féltékenyebbé, oké?- az üvegajtó felé pillantott, mire én is arra akartam nézni, de a férfi a kezét az arcomra simította.- Oké?

Tőlem megint csak egy bólintásra futotta. Kezdtem magam kellemetlenül érezni Channing közelében. Mindig is tudtam, hogy bejövök neki, de sosem próbált rámmozdulni.

A férfi elvigyorodott, újra az erkély ajtaja felé pillantott, majd vissza rám. Végül közelebb hajolt és egy hosszú csókot nyomott az ajkaimra.

Na most döntse el az ember, hogy ez színészi, vagy rendes csók volt a részéről.

Amint elhajolt tőlem, megfordult és a bejárat felé vette az irányt.

Ahhol éppen Max Verstappen bámult ránk az üvegen keresztül.

♡♡♡♡