Sorsfordulat

1. Rész.

Ugyan ott ébredtem. Klaus a zuhanyfejjek és egy fürdőrózsával mosta le rólam a vért. A sebek teljesen eltűntek. Sikerült. Mondtam magamban.

- Köszönöm Klaus. - mondtam.

Segített felállni.

- Nincs mit Tündérem.
Meglepetten néztem rá. Ő úgy tett mintha fel sem tűnt volna neki.

- A polcon van tiszta ruha. Elfordulok amíg átöltözött.

Megfordult. Ennyire naivnak tart. Láttam, hogy a tükörön keresztül figyel. A fejem mellé emeltem a tenyeremet. Összezártam az ujjaimat. A tükör darabraira tört.
Méltatlankodó hamgot adott ki
Átöltöztem.

- Rafinált. - csak ennyit mondott, Mi köben kisétáltunk a fürdőből.
Lesétáltunk. Ahogy Beka meglátott azonnal vámpírsebességgel odafutott, és átölelt.

- Nem engedlek sehova. -jelentette ki.

- Pedig megyek. Tudod, hogy milyen vagyok.- mondtam a szokásos rideg, nyugot hangomon

Elengedett. Én elindultam az ajtó felé, amikor hirtelen Klaus utánam szólt.

- Nem kell egyedül bosszút álnod, itt mindanyiunknak érdeke, hogy Mikaelt holtan lássuk.

- Ne akarj megfejteni. És velem ellentétbe te nem látsz a fejembe.

- Miért te talán igen? Nem hiszem.

Visszasétáltam közvetlenül elé.

- Fogadjunk?

- Hallgatlak tündérem. Mondjuk mire gondol Kol? - már megint tündéremnek nevez. Valami biztos az agyára ment.

Odaléptem Kol elé és erősen koncentráltam az elmélyére. Na szép. Tettem magamba megjegyzést.

- Mit láttál?-kérdezte Kol perverzen.

Pofon vágtam. Rebeka elnevette magát.

- Mi az Eli netán piszkos kicsit a mi Kol fivérünk fantáziája.

Klaus olyan szúrós tekintettel nézett Kolra, azt hittem, hogy helyben meg is öli. Bár nem értem, mi ez a nagy uralásmániája

- Köszönök mindent. De mennem kell.

Megfordultam és elindultam az ajtóhoz. Nem akarok elmenni, de muszály.

- Eleonora a szavamat adom, hogy elengedünk, de kérlek maradj itt legalább vacsorára. És ha közben meggondolnád magad, felajánlom az egyik vendégszobát.

- Rebeka-fordulzam legjobb barátnőm felé, figyelmen kívül hagyva Elijat - Tudod, hogy miért mondok nemet. Nem maradhatok. Ne akard.

- Rendben, de akkor én is megyek veled.

- Biztos, hogy nem -a "nem" szóra több hangsúlyt fektetve mondtam. - Meghalnál.

- Tudom, de ha innen kiengedlek te is meg fogsz. Ismerlek annyira, hogy tudjam, minden terv nélkül puszta erőből rontasz rá Mikaelre.

- Nem is..-mondtam úgy, mintha bem ezt tenném.

- Akárhányszor kellet valamit csinálni, te mindig fejjel mentél a falnak.

Az a baj, hogy igaza van, de ha itt is maradok akkor is veszélybe sodrom őt. A telihold teljesen uralkodik felettem.

- Elfogadom Elijah ajánlatát. - adtam be végül a derekamat.

- Szuper. - ugrott egyet Rebeka örömében.

Megragadta a karomat és felrángatott a szobályába. A fiókjából kivett egy adag zsályát. Meggyujtotta. Az ajtót kulcsra zárza.