Light egy fiatal lány egy tragikus kezdettel de örömteli, bolondos kalandok várják, amiket a lóhere 3 másik tagjával egy elffel, egy kecskével és egy oroszlánnal él át.
Reggel Meline egy nagy puffanásra ébredt. Amikor benyitott a lányok szobájába Sunny békésen horkolt Light felett, miközben ő próbált kimenekülni birkózó szorításából. Meline roppant mókásnak találta, de segített Sunnyt visszatenni az ágyra. Miután Light és ő megreggelizett, Sunny is felkelt. Kómásan lesétált a lépcsőn és benyitott az étkezőbe. Light egyből eléugrott, és kérdőre vonta, hogy miért esett rá álmában és, hogy ő, hogy-hogy nem kelt fel a zuhanásra. Meline nevetett és, hogy csillapítsa a kedélyeket eléjük tett egy kis süteményt, amit a szülinapi paryról hozott magával. A lányok jóízűen ettek, majd elkezdtek gondolkodni, hogy merre tovább. Galtas tegnap éjszaka ért csak haza, miután az aznapi utolsó csomagot is kézbesítette. -Mi lenne ha segítenétek nekem szállítani, egy kis zsebpénzért cserébe?- mondta Galtas, mikor leült reggelizni. A lányok nagyon örültek ennek az ötletnek és pár perc múlva már indulásra készen álltak az ajtó előtt. Galtas feltett három nagy dobozt a lovas kocsira, majd odaadott Sunny kezébe egy listát, hogy melyiket hová kell vinniük. -Tudom nem ismered az utakat errefelé- mondta és Light kezébe nyomott egy térképet, amin rajta volt a környék összes útvonala. Már majdnem elhagyták a falu határát, amikor Sunnynak támadt egy ötlete: -Figyelj...-Light felkepta a fejét a térkép mögül- hallottam amit Meline mondott amikor hazaértünk, hogy nem hoztál magaddal souvenirt. -Igen -mondta érdeklődően Light- a nagymamámnak szerettem volna vinni valamit, ha már sokáig nem vagyok otthon, de nem találtam semmi érdekeset- eközben a földet bámulta és visszagondolt arra a bizonyos estére amikor elment a nagyvásárba. -Van egy ötletem- szakította félbe a borzalmas emlékeket Sunny- mi lenne ha amikor kiszállítottuk a csomagokat keresnénk egy vásárt a közelben. Lightnak tetszett az ötlet és már kezdte elgondolni, hogy milyen fajta ajándékot vegyen majd a nagyanyjának. A szekér lassan döcögött a rögös úton, aminek a végét már látni lehetett. -Itt balra- szólalt meg Light- most mehetünk gyorsabban, már szép tiszták az utak. Sunny aki útközben megtanulta hogyan kell egy lovas kocsit vezetni, gyorsan, élesen kanyarodott, amivel kissé megbillentette a kocsit. -Normális vagy?- kiáltott Light- ha felborult volna most a kocsi...! -Bocsi azt hittem sikerülni fog stabilan kanyarodni, nem tudtam, hogy ennyire gyorsan megyünk- mentegetőzött ijedten Sunny. -Majdnem összetörted a szállítmányt, ha nem is csak azokat, akkor minket a szekérrel együtt... és akkor a semmiért jöttünk volna el idáig, a legközelebbi kórház pedig ki tudja merre és milyen messze van.- Light nagy levegőt vett, majd valamennyivel higgadtabban folytatta- ha kanyarodni akarsz, lassan fékezni kell előtte, és utána lehet majd kanyarodni, különben felborul a szekér. Sunny meglepődött, nagyon jól esett neki, hogy valaki mérges volt rá, de mégis elmagyarázta neki a hibáját, ez mosolyt csalt az arcára. Light amikor ezt észrevette, kuncogott, majd megcsipkedte Sunny arcát. -Mi ez a bárgyú mosoly, azt akarod, hogy azt is megtanítsam neked, hogyan kell mosolyogni?- majd nevetve húzogatta, formázgatta Sunny arcát. Az egész út így telt, Sunny ügyetlenkedésével és Light bosszankodásával, majd Sunny kioktatásával. Lightnak új célja született: Sunny életre való felkészítése. Közben kiszállítottak már 2 csomagot. Az utolsót egy messzi faluba kellett szállítani, amihez egy alig járható úton kellett haladniuk. Amikor az órák hosszat tartó döcögés után kézbesítették az utolsó csomagot is, betértek egy fogadóba, hogy megpihenjenek.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Light és Sunny
-Most innék egy sört- sóhajtott Light. Sunny kíváncsi volt milyen lehet, eddig még sosem ivott alkoholt. -Figyelj...- mondta Sunny- kérjek egyet? -Hogy micsodát?- kérdezte Light tágra nyílt szemekkel- mármint, ugye tudod, hogy ez alkohol, amit 18 éves kor alatt nem ihatunk- Light kezdte feladni Sunny külvilági életre való felkészítését- nem fogják kihozni, amit rendelsz, ha nem vagy elég idős. Sunny fülei elnyelték és értelmezték az információt, de a szája már közvetítette amit a fejében legelsőként gondolt: -Két korsó sört kérek a legolcsóbbikból!- kiáltotta a mellettük elhaladó pincérnek. -Máris hozom- mondta a pincér, vissza se tekintve. A két lány összenézett és egymásra nevetett. Egy idős pincér hozta ki nekik a rendelést. Már fordult is meg, amikor Sunny gyorsan odaadta neki az italok árát. Látszott rajta, hogy nem igazán látja a pénzérméken szereplő számokat, így inkább eltette őket. A lányok jókedvvel iszogatták az sörüket és beszélgettek, hogy mit csinálnak majd holnap. Amikor felálltak Sunny körül forogni kezdett a világ. Light jól bírta az alkoholt és ő mértékkel ivott az imént, így még félig józanon megragadta a szőkeség kezét, hogy elmenjenek a szobájukhoz. Sunny viszont kiszökött Light kezei közül és odament egy magas, széles és vastag hátú férfihoz. Megkocogtatta a vállát, mire a nagy ember hátratekintett és morrant egyet. -Mit akarsz kölyök?-mondta rémisztően dörgő mély hangján. -Ti mit isztok?- kérdezte teljes nyugalommal Sunny, miközben egy, a nagy ember és társasága melletti székre készült felülni- Adhattok nekem is , de akkor sem kaptok a tortámból- mondta bohókásan. Az óriás felvont szemöldökkel nézett rá, majd Lighthoz fordult, akit látszólag a föld alá kívánta magát. -Veled van?- dörmögte az ember. -Iii...gen- Lightnak elcsuklott a hangja, amint meglátta, hogy a már széken lévő barátnője, a pultot célozta meg következő célpontjának. Odarohant Sunnyhoz és elkapta a kezét, megfordult és a bejárati ajtó felé sietve vonszolta maga után a lányt, aki elkeseredett, sikertelen mászási kísérlete miatt. -Valakiii hozzon még inni mert szomjas vagyuuok- csuklani kezdett, miközben már a szomszéd határon is hallhatták az előbbi mondatát. Lightnak még a füle is belepirult az előbbibe és minél hamarabb ki akart kerülni a kocsmából. Végre megfogta volna a kilincset, még gyorsan rákiáltott Sunnyra, hogy: -Gyere már és ha nem maradsz csendben akkor... Az ajtó kinyílt de kint nem a csendes utcák várták őket, hanem a helyőrség. Az egyik katona már belépett az ajtón és épp elhaladt mellettük, mikor egy másik megszólal: - Ez nem Sunnburg Stephanie Strophensia, a királyné lánya. Mindenki döbbenten nézett Lightra aki az előbb rángatta meg a fellegekben járó Sunnyt.
