Touch Pt2

18 3 0
                                    

- Elbasztam, az egésznek vége – siránkozik Doyoung két barátjának.

Kénytelenek voltak videochaten keresztül beszélni, mivel Johnny most tért vissza a szüleitől Chicagoból, míg Taeyong munkahelyén valaki koronás lett, így mind a két fiú karanténban ül.

- Mit fogsz csinálni most, hogy kiderült, hogy átverted? – kérdezi Taeyong, ám láthatóan nem nagyon érdekli a dolog.

Johnny ellenben annál jobban beleéli magát az egészbe.

- Szerintem csinálj egy ilyen naaaaagy meghajlást. Tudod, mint a Japán sorozatokban, meg ilyenekben – javasolja izgatottan a fiú.

Ő csak most hallotta a történetet a cd-vel és Yutával kapcsolatban.

- Vaaagy – húzza el a szót a magas fiú. – Levághatod a kisujjad. Vagy ledöfheted magad miközben azt mondod "Sajnálom, amit tettem uram". Tudod, mint a maffiában.

Mint lehet látni Johnny kicsit túl sok animét nézett mostanában.

- Köszönöm Hyung, tényleg nagyon sokat segítenek az ötleteid – mondja cinikusan Doyoung.

- Megérdemled – veti oda Taeyong vállát megvonva. – Nem hallgattál rám és lásd, hogy hol vagy.

Doyoung csak gyilkos tekintettel néz az idősebbre.

- Átküldtem egy videót – mondja Taeyong. – Amit Johnny mondott nem is olyan nagy hülyeség.

- Az, hogy csonkítsam meg magam?!

- Nem, istenem Doyoung – neveti el magát Taeyong. – Az, hogy csinálj egy ilyen nagy meghajlást és kérj tőle bocsánatot. Tisztázd végre a dolgot.

...

- És amikor felvette, akkor nem az ő hangja hallatszott. Azzal még nem is lenne baj, hisz a telefonban megváltozhat az ember hangja – meséli Yuta barátainak a történetet. – Viszont amint megkérdeztem, hogy ki ő, elkáromkodta magát és lecsapta a telefont.

Shotaro és Yuto nevetve hallgatják az idősebb mondandóját.

- Jól megszívtad ezt Hyung – mondja Yuto.

- És most mit fogsz csinálni? – kérdezi Shotaro.

- Hát... Küldött egy üzenetet nemrég, amiben egy videohívásról beszél. Szeretném kideríteni, hogy milyen személy is.

- Csak meg akarod tudni, hogy miért akarja azt a cd-t annyira, ha? – néz rá Yuto a mindenttudó tekintetével.

- Én nem is... - próbál ellenkezni Yuta.

- Megint kezded Hyung – kuncog Shotaro.

- Hé, még mindig én vagyok a legidősebb!

- Az nem jelent semmit – nyújtja ki a nyelvét Yuto.

A tableten hirtelen felvillan egy üzenet.

Most esetleg lenne ideje beszélni?

Yuta gyorsan visszaír egy "igen"-t és egyből barátaihoz fordul izgatottan.

- Írt – mondja. – Most fogunk beszélni, szóval megyek.

- Hyung, hadd csatlakozzunk mi is videóhíváshoz...

Ám mielőtt folytatni tudnák Yuta leteszi a hívást. Az izgalomtól enyhén izzadó kezeit gyorsan letörli a pólójában, majd a másik chatre átlépve egy kis gondolkodás után megnyomja a kis zöld telefon szimbólumot. A hívást felvéve egyből egy földön meghajló Doyoungal találja szemben magát.

- Te meg mit... - ám mondatát nem tudja befejezni, mert a másik fiú félbeszakítja.

- Nagyon sajnálom, hogy nem mondtam el előbb, hogy nem az exe vagyok uram. Úgy látszik az exe megváltoztatta a számát, mivel én meg nemrég kaptam ezt az új számot és sok régi kontakt volt benne és...

- Ha így hadarsz nehéz megérteni, hogy mit mondasz – szólal meg Yuta.

Doyoung fejét felemelve végre ránéz a képernyőn fejét oldalra billentve néző Yutára. Tekintetük mintha összeakadna a virtuális felületen, hosszasan szemlélik egymást mozdulatlanul.

- Mi a neved? – szólal meg Yuta, megtörve a csöndet.

- Kim Dongyoung, uram – mondja Doyoung bizonytalanul.

- Nem kell ennyire hivatalosan beszélned – neveti el magát a japán.

Doyoung meglepődve ül fel a székébe a képernyőn lévő férfit nézve. Szép a mosolya.

- És megtudhatom, hogy miért is akartad kiadni magadat a volt partneremnek?

- Nagyon nagy rajongója vagyok D.O.-nak és szerettem volna megvenni az utolsó japán különkiadását a cd-nek, viszont pont előttem vették meg. És akkor kaptam öntől egy üzenetet a cd képével együtt és egyszerűen muszáj volt megragadnom a lehetőséget, hogy megszerezzem. Tényleg nagyon sajnálom, amit tettem... Tudom, hogy nem volt helyes.

- Rendben, megbocsátok – bólint Yuta. – Viszont most mennem kell, hív valaki.

- Ah, viszlát – hajol meg enyhén Doyoung.

A videóhívást letéve Doyoung meglepődve bámulja a képernyőt.

- Ilyen egyszerűen megbocsátott nekem? – suttogja.

...

- Na, hogy ment a beszélgetés az idegeneddel Hyung? – kérdezi Yuto.

- Azt hiszem első látásra beleszerettem...

- Ha annyira bejön, akkor udvarolj neki – vonja meg vállát Yuto. – Úgyis jössz Koreába hamarosan.

- Szerinted van esélyem nála? Azt se tudom, hogy vonzódik-e a fiúkhoz – túr Yuta a hajába.

- Addig nem tudod meg, amíg meg nem próbálod.

Yuta bólogatva gondolkodik el a dolgon, miközben Yuto folytatja a mondandóját.

- Belegondoltál már valaha, hogy milyen hihetetlen véletlen, hogy hozzá jutott el az üzeneted? Szinte olyan mintha a sors akarta volna így.

- A sors? – kérdezi Yuta bizonytalanul.

- Igen, a sors.

Yuta a hívást letéve barátjával rendezi a gondolatait, majd jól végig gondolva a dolgot elküldi az üzenetet Doyoungnak.

Elviszem neked a cd-t Koreába. Szóval lehetünk barátok?

No Shame 2.0 [Kpop Oneshots]Where stories live. Discover now