Rose, Scent, Kiss

85 3 6
                                    

Páros: Woojin (Park Woojin) × Daehwi (Lee Daehwi) [AB6IX]
Egyéb szereplők: Woong, Donghyun [AB6IX]
___________________________________________

*Daehwi*

- Nagymama új vásárlók érkeztek! - kiáltom el magam, hogy nagyszülőm biztosan meghallja a másik szobában.

A mi kis virágboltunk generációról generációra öröklődik és most így én gondoskodok a boltról nagymamámat kisegítve.
Miután befejeztem a gimit egyből elkezdtem itt dolgozni. Az elején még csak azért volt, hogy kisegítsem Mamát... Viszont nincs elég pénzünk arra, hogy egyetemre menjek, így itt töltöm a mindennapjaim.

Nagymamám lassú léptekkel jön ki a bolttal összekötött pihenőszobából.

- Egy csokor gerberát kért - súgom oda neki, miközben mellettem elsétálva lép be a boltba.

- Köszönöm Daehwi-ah - mosolyodik el.

A kasszánál váró hölgyet egyből magával vonja a virágok felé.

- Van valami elképzelése, hogy hogy nézzen ki a csokor? Milyen eseményre kell?

Mosolyogva nézek nagymamám után, majd egyből a következő vásárló felé fordulok.

- Miben segíthetek?

Reggel 7-től este 10-ig így dolgozunk minden nap. Persze vannak szüneteink meg minden, de úgy, hogy aludni se tudtam jól tegnap este elég fárasztó tud lenni. Nagymamát elküldtem már 8-kor haza, így most csak én vagyok egyedül az üres boltban. Mindössze az óra halk ketyegése, az eső kopogása az ablakon és a tollak nesze kelt zajt a boltban. A nemrég megérkezett friss virágokat ellenőrzöm éppen, amikor egy csurom vizes fiú beront az ajtón.

Meglepődve kapom a tekintetem előbb rá, majd a falon lévő órára. Még 7 perc van 10-ig. Nagyot sóhajtva teszem le az eddig kezemben tartott papírt és a kasszához lépek.

- Miben segíthetek? - kérdezem rá se nézve az előttem állóra. Én túl fáradt vagyok már ehhez.

- Egy szál rózsát szeretnék - szólal meg.

Fejemet egyből felkapva mérem végig ez alkalommal már tünetesebben a hang tulajdonosát. Az emlékek csak úgy hirtelen elkezdenek vissza özönleni az első gimnáziumi évemről. A barátaimról, az osztályomról, a tanárokról, a tanórákról, az iskola utáni klubbokról és a tavaszi ünneplésen megesett tánc előadásról.
Gondolataimból erőszakosan kiszakítva magam térek vissza a valóságba.

- Milyen rózsát szeretne?

- Ah, pirosat... asszem... - mondja bizonytalanul.

- Nincs "piros asszem" színű rózsánk - jelenik meg arcomon a tipikus vásárló-mosolyom. Tényleg túl fáradt vagyok én most ehhez.

A velem szemben álló fiú csak óriásira tágult szemekkel bámul teljesen meglepődve.
Nem törődve reakciójával sokat lépek ki a kassza mögül, majd a rózsákhoz sétálok szótlanul. Egy szép virágú piros rózsát kivéve a sok közül lépek vissza a pult mögé, mire összetalálkozik a tekintetünk.

- Becsomagolva szeretné, vagy anélkül?

- Becsomagolva...

Már begyakorolt mozdulatokkal veszem elő a régi újságot, amit erre használunk és csomagolom be a piros virágot.

- 2300 won lesz. Bankkártyával, vagy készpénzzel szeretne fizetni?

- Készpénzzel - jelenti ki, majd pénztárcájából gyorsan előkapja a pénzt.

No Shame 2.0 [Kpop Oneshots]Where stories live. Discover now