Beléd őrülve

5.rész

John sietve futott a buszmegállóba, késésben volt. Lihegve szaladt, de a busz már a megállóban volt s mire odaért volna, az elindult. Fejéhez kapott s leült az egyik padra.

Francba!

Dave már az iskolában volt, épp benyitott az osztályterembe, de John nem ült ott az ablaknál. Ilyenkor már itt szokott lenni.

-Hé! -szólt az osztály ottlévő részéhez.

-Nem láttátok John-t?

-Még nem jött, de miért csüngsz ennyire rajta? Ő csak egy stréber és szerintem meleg is. -mormolta egy lány grimaszolva. Egyértelmű volt, hogy a lánynak tetszett Dave, akit ez nem zavart, egészen eddig a beszólásig.

-Meleg? Tényleg? Ezt nagyon jó hallani! -ült le a lány padja tetejére, innen nézett rá. Közel hajolt hozzá, mire a lány elvörösödött. -Szerinted lenne nála esélyem? -ekkor a lány arca lefagyott.

-Te...?

-Én? -Dave imádta zavarba ejteni az embereket, talán ez okozza a John iránti vágyát is.

Kesőbb beért a tanár, így a helyére kellett üljön. A lány meghökkent arca egy ideig nem csillapodott, így Dave elégedettsége növekedett. Dave sosem volt szerelmes, bármennyire is jóképűnek tartják, neki sosem volt még barátnője, sem barátja.
Sok lány vallott neki szerelmet és mindig az volt a kifogása, hogy ő meleg. Sosem gondolta komolyan a dolgot, egyszerűen meg akarta lepni, meghökkenteni az embereket, ennyi az egész. Aztán találkozott Johnnal, aki a megtestesült félénkség és olyan könnyen zavarba jön. Dave talán túlreagálja, de azt tudja, hogy akarja Johnt és addig nem nyugszik, míg meg nem kapja.

Később, mikor már kicsöngettek az első óráról, Dave a mosdóba indult, mikor meglátta a lihegve közeledő Johnt. Nyitott szájjal kapkodott a levegő után, arca kissé piros volt, homlokán pár izzadságcsepp. Pár pillanatig látta őt, azonnal az osztályterembe sietett, de mégig képes volt felkelteni a kis Dave figyelmét.

Ez hihetetlen!

Sietve ment a mosdóba, addigra újra lenyugodott. A tükörbe tekintett rákönyökölve a mosdókagyló szélére.
Egy pillanat alatt képes volt felhergelni, anélkül hogy tudta volna. Sokszor volt együtt lánnyal, hogy csillapítsa a vágyait, de elég hamar rosszhíre lett a kurvák között, ami miatt nem képes merevedni, így kénytelen volt a saját kezére hagyatkozni.

Később visszatért a terembe, John ott várta a helyén, közben a könyvet olvasva. Leült mellé, közben óvatosan végigsimított a szék és egyben John hátán is. A fiú azonnal összehúzta magát s kissé kipirosodott a váratlan érintéstől. Dave ezelőtt is tett ilyen mozdulatokat, csak azért hogy zavarba ejtse, de ez most más volt.

John nem figyelt a fiúra, végig a könyvre figyelt, pedig nem is olvasta, nem tudta Dave mellett.

-John! -szólította. -Joohn! - lökött egyet rajta.

-Mit akarsz? -vetemedett rá a fiú. Odafordult, mire Dave a tarkójára helyezre a kezét. Közelebb húzta, majd a fülébe súgott. John elvörösödött, pedig csak annyit mondott, hogy adjon neki egy ceruzát. Mégsem tette meg azonnal, hogy is lehetne rá képes, miután végigsimított a tarkóján, közben rálehelve a fülcimpájára.
John nagyot nyelt, közben az előtte könyöklő fiúra nézve, ahogy nyugodt szemeivel pásztázza. Öntelt mosollyal nézte végig, ahogy John a gyors kezeivel kerített neki egy ceruzát.

-Most már hagyj békén, jó? -Dave nem válaszolt.

-Unatkozom.. -hergelte újra kis idő elteltével, mire John nagyot sóhajtott.

-Iskolában vagy. Hogy vagy képes unatkozni? -háborodott fel suttogva.

-Nem akarok itt lenni! Otthon akarok lenni.. jut eszembe.. Átjössz ma hozzám? - John e kérdés hallatán kiejtette kezéből a könyvet, ami hatalmasat koppant a földön. Ekkor pár másodperc néma csend telt el, ami perceknek tűnt. John hirtelen elvörösödött, majd kirohant az osztályból. Dave elmosolyodott, s hátratekintett a lányra, aki szemében irgalmas nagy düh kavargott, így hamar el is vette tekintetét róla.

Eközben John a mosdóban kötött ki. Ekkora égést! Miért kellett kiszaladnia? Most biztos azt gondolja, hogy beszari. Mégis mióta számít a véleménye?

Nem tudom mit tegyek!

Belenézett a tükörbe, majd megmosta az arcát. Most visszamegy és soha többé nem tesz ehhez hasonlót!
Így is tett, legalábbis visszament a terembe, de ahogy megpillantotta a fiút, újra zavarba jött. Meddig fog még ez tartani? A fiú ideges lett, tudatosult a fejében, hogy Dave csak játszadozik vele és ő bizony nem fogja megadni neki azt, amire vágyik.

Dave már várta, hogy a fiú visszajöjjön és újra feltegye a kérdést és kíváncsi volt a reakciójára.

-Na? Hogy dö..?

-Nem! -mondta határozottan belevágva a szavába. Dave arca lesokkolt. Nem erre számított. -Nézd! Nem tudom mi ez a hirtelen melegeskedés, de ha azt hiszed tréfát űzhetsz az érzéseimből, hát tévedsz! -Dave mosolya végleg lefagyott az arcáról.

Eközben visszafordult magaelé a hirtelen határozott fiú s újra olvasni kezdte a könyvet. Persze csak úgy tett, mert továbbra is Dave-en agyalt. Nyilván csak játszadozik vele, és biztosan nem számított arra, hogy képes megállni a helyét, márpedig képes!