Heather - hsyvia

Roxmorts

-Nem megyünk le Roxmortsba holnap? - kérdezte Pansy péntek délután amikor négyen ültünk a könyvtárban.

-És mi lesz a számisztika dolgozattal? - kérdezte Hermione felháborodottan

-Ugyan már Mione! Tudod hogy azt az órát csak te vetted fel! Én előre szóltam hogy nem kell! - nézett fel Harry a jóslástan házi feladatából.

-Ja mert a jóslástan Treawleyvel sokkal jobb ugye?

-Ha két hülyeség közül kell választani inkább legyen az amivel kevesebbet kell foglalkozni. Na ezért jóslástan.

-Jólvan na elég! Akkor te nem jössz Mio? - simogatta meg barátnője arcát a fekete hajú boszorkány.

-Nem! Tanulok számmisztikára! - erre Pans védekezően emelte fel a fejét.

-Na és te Dray? - fordult felém, én ekkor néztem fel először.

-Mond hogy neked nincs egy hülye dogád sem! - sóhajtott Harry

-Nem, ami azt illeti nincs de..

-Nincs de! Jössz velünk!

Végül csak beleegyeztem, hogy velük tartok a faluba másnap.

Amikor elérkezett ennek az időpontja én éppen magamra tekertem a mardekár színeiben pompázó sálamat és elindultam a megbeszélt helyre. A klubhelység bejáratánál találkoztam Pansyvel aki éppen a táskájában matatott.

-Megyünk együtt a kapuhoz? - kérdeztem mire hirtelen megfordult.

-Ohh basszus elfelejtettem szólni! Flitwick bűntető munkát adott tegnap délután!

-Mégis miért kaptál te bűntető munkát? - egyszerre volt a hangom kíváncsi és kicsit felháborodott mivel nem szólt előbb.

-Ami azt illeti Mione is kapott.. - vakarta a tarkóját miközben az arca halvány piros árnyalatot öltött.

-Mit csináltatok? - húzódott mosolyra az ajkam.

-Mikor az utolsó órának is vége lett odamentünk... csókolózni... de nem tudtuk hogy aznap még visszamegy a terméhez! Csak is ő tehet róla! Milyen varázsló hagyja el a pálcáját! - az eleji zavartsága a végére a professzorról való dühöngésbe ment át. Hangos nevetésbe kezdtem mire megütött a táskájával.

-Oké oké. - próbáltam abba hagyni a nevetést és szememmel az órára pillantottam. -Már a kapunál kéne lennem!

-Nekem meg bűntető munkán!

Együtt szaladtunk ki a klubhelyiségből és két külön irányba haladtunk tovább.
Lihegve értem oda Harryhez mire nagynehezen megszólaltam ennyit böktem ki.

-Bocs..

-Egyszer az életben vagyok pontos és akkor meg te késel el. - nevetett -Miért vagyunk ilyenek? - erre én is nevetni kezdtem.

-Pans? - kérdezte mikor lenyugodtunk.

-Bűntető munka

-Mégis miért?

-Induljunk! Útközben elmondom!

Végül így is történt és ő is jól szórakozott rajta majd nevetve tárgyaltuk hogy hogyan csinálnánk másképp.

Miközben ő beszélt a gondolataim kicsit elkalandoztak. Milyen lenne ha mi lettünk volna ott?

Megjelent előttem a kép ahogy a tanári asztalon ülök, lábaimat Harry lábai köré fonva és csókolózunk. Egyre hevesebben, majd végigdönt az asztalon és-

-Héj! Itt vagy fejben? - integetett centikkel a szemem előtt ez a fekete démon.

-Ja igen persze! - ekkor realizáltam, hogy már a falu utcáit rójuk.

Végül megbeszéltük hogy a három seprűbe megyünk mivel mást nem nagyon akartunk csinálni.
Ott leültünk egymással szembe úgy hogy a térdünk érintkezzen és kirendeltünk két vajsört aztán azok felett beszélgettünk tovább. Harryvel mindig volt téma ha beszélgettünk, ez most is így volt de nem tudtam kiverni a fejemből azt a gondolatot. Ahogyan a képzeletemben nézett rám abban a teremben.. megráztam a fejemet és visszatértem a beszélgetésbe.
Már két órája ott voltunk és észre sem vettük hogy telik az idő. Mikor pedig a legújabb olvasmányomról számoltam be észrevettem hogy Harry egy kicsit sem figyel rám.
Megfordultam hogy lássam mi olyan érdekes a hátam mögött.