A nevem Kiara. Az életem nem éppen fényesnek nevezhető.. Mikor utoljára csuktam be a ház ajtaját, ahol éltem, tudtam, hogy minden meg fog változni... Már csak az a kérdés, hogy jó vagy rossz irányba..
Belecsöppentem a McCall falka életébe.. Azonban...
Találtam egy házat, oda fogok költözni.. Ma este még a McCall házba alszom, de holnap már nem..
Este mikor haza értem, Melissa, vagyis anya még nem volt otthon. Gyorsan lefürödtem, majd el is aludtam, mivel kora reggel már el akarok innét tűnni...
Reggel az ébresztőm keltett. Arcot mostam, majd felöltöztem, és össze pakoltam minden ruhám. Az ágyneműt is megigazítottam, majd a táskám felkapva mentem el. Halkan mentem ki a házból, egyenesen az új otthonomig. Már tegnap oda vittem a motorom.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ilyen házat vettem. Otthonos, és én simán el is férek benne. Az első szinten két szoba van, egy nappali, egy fürdő és egy konyha. Az emeleten pedig egy szoba. Abból a szobából egy fürdő is nyílik. Erkély nincs, de majd az ablakon keresztül kimászok a tetőre. Kipakoltam. A bútorokat bent hagyták a házban, szóval nincs gond.
Miután kipakoltam, vettem egy ágyat magamnak, és a lenti szobákba is. Hűtőt is vettem, és minden más dolgot...
A szobámba kiraktam a képeket is.. Én és a falkám tagjai voltunk rajta.. Úgy hiányoznak..
Elmentem, majd a suliba is sikeresen beiratkoztam. A szekrényem kulcsát és az órarendet is megkaptam. Meg persze a könyveket is. 11-et folytatom, most van szeptember eleje, majdnem már a közepe.
Szerencsére ma senki nem zavart.. Este kiültem a kertbe, majd tábortüzet csináltam.. Néztem a lángokat.. A falkámmal is ez volt a kedvenc esti programunk. Este mindig kiültünk, majd a tábortű mellett énekeltünk és nevettünk.. Ettünk és jól éreztük magunkat..
-You're gone and you won't be back anymore... I miss you, but I can't do anything anymore. If I could, I would turn back time.. - énekeltem halkan, miközben a tűzet néztem.
Elegem van.. A falkám oda, én padlón vagyok.. Az életem romokban, apám halott.. Anyám életben van, és egy ikrem is van.. Ez így egyszerre túl sok..
Sikítani tudnék, üvölteni és zokogni.. Azonban ezek közül egyiket sem teszem.. Csendben tűröm a fájdalmat, ami egy idő múlva felemészt..
A könnyeim naponta akarnak utat törni maguknak, azonban nem engedem.. Apám is mindig ezt mondta:
-Egy McCall soha nem sír!
Nem sírok.. Gyengévé tesz, sebezhetővé. Nem láthatják, hogy szenvedek, hogy padlón vagyok és reszektek.. Nem azért, mert testileg fázom.. Hanem lelkileg.. A szívem, lelkem kihűlt, és fagyos, mint egy téli éjjelen a tó pereme.. Fagyos, jeges és hűvös.. Félek, hogy már soha nem fog lángra kapni.. Jó lenne újra érezni, hogy lángra kap, mint a kandallóban a tűz..
Lassan felálltam, majd a tűzet eloltottam és felmentem aludni..
Scott szemszöge
Anyával az asztalnál ültünk, és hallgattam, hogy mit mondd..
-Scott. Sajnálom, hogy eddig ezt nem mondtam neked. Kiara a nővéred. Ikrek vagytok, de ő előbb született meg. Apád magához vette a születés után egy évvel, és elköltöztek innét. Azt hittem, hogy halott a lányom, nem hallottam felőle majdnem 15 éve. Azonban most apád meghalt, és egy levélben Kiarának leírta, hogy ide jöjjenek. Nem mesélt soha apád neki rólunk, csak most tudta meg. Azt hitte, hogy halott vagyok, és te pedig nem létezel. Nehéz ez most neki, de neked is. Örülök, hogy újra láthatom, és szertém is ezek után már magam mellett tudni, de nehéz lesz, főleg a hűvös természete miatt - szipogta anya
