1.Fejezet

3.2K 37 0
                                    

Egy átlagos ,nyugodt reggelre keltem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Egy átlagos ,nyugodt reggelre keltem. Kipihenten. Elhitétek ? Jó vicc. Arra keltem,hogy az elrablóm rám töri az ajtót.

Ijedten felugrottam. Majd ránéztem,ő pedig perverzen elvigyorodott. Tudtam mi következik.

-Tudod,hogy apuci megint kanos, cica?-mondta miközben kezdett küzeledni,én pedig másztam hátrébb,de egyszer csak a falnak ütköztem és ijedten néztem rá. -VÁLASZOLJ!-ordított rám,én pedig mégjobban megijedtem . Pedig két év óta minden reggel és este ez van,még ha terhes is vagyok. Csodálkozok,hogy még nem vetéltem el egyszer sem.

-I...igen apuci-mondtam dadogva,ő pedig már felettem volt és egy sima mozdulattal le cibálta rólam a felsőm ,majd a bugyim is. Próbáltam menekülni ,de persze most sem sikerült. Sírtam,keservesen sírtam,de őt egy cseppet sem hatotta meg. Éreztem ahogy a nőiességemnek nyomja az álló férfiasságát,még jobban sírtam. Lebilincselte a kezem,lábam és elkezdett ő is levetközni. Becsuktam a szemem és vártam,hogy felébredjek a szörnyű álomból,de sajnos ez valóság,nem álom. Mindig ezt csinálom,mikor megerőszakol vagy megfog . Durván belém rakta magát és elkezdett kegyetlenül döfködni. Már nem is küzdöttem ültem nyugton és üveges tekintettel néztem a plafont. Miközben ő durván szopogatta a melleim és szívta ki belőlem a tejet,de nem úgy ahogy Nia szokta,sokkal durvábban.[...]

Miután belém élvezett háromszor leállt és felöltözött. Majd az ajtó felé vette az irányt,de még egyszer vissza fordult.

-Öltözz fel te szajha! Mindjárt hozom Nia-t!-parancsolt rám,én pedig tettem amit mondott,amíg
az elrablóm ide hozza a kislányom,elmesélem röviden a szánalmas életem.

Tizenkét éves voltam,mikor apukám életét vesztette egy autóbalesetben. Anyukám egyedül nevelt ez után a két testvéremmel,anyukám akkor még huszonhét éves volt. Szegények lettünk,anyukám éjjel-nappal dolgozott értünk. Én és a bátyám kellett vigyázzunk a hugunkra ,aki még csak négy éves volt. Egy hónap múlvta kiderült,hogy anyukánk terhes lett,megint. Anyukánk annyira kétségbeesett,hogy elájult. Veszélyezett terhes volt,mint kiderült. Ezért kellett vigyázzon magára. Hozzánk költöztek  a nagyijék,anyukám szülei. Mindenbe segítettek,amibe csak tudtak. Majd megszületett Allison,aki fényt hozott a derüs napjainkba. Nagyon hasolított apára. Rá egy évre a tizenharmadik szülinapomon anyukám elküldött kenyeret venni. Nem úgy sült el,mint ahogy gondoltam. Egy sikátoron akartam átmenni. Nagy hiba volt. Mit sem sejtve elindultam,de valaki megfogta a kezem,majd lelökött a földre,majd mocsokos dolgokat súgott a fülembe. Valamit a számhoz és az orromhoz szorított . Ezért elájultam,mire felkeltem egy pincébe voltam. Nagy megijedtem,nem volt rajtam ruha és nagyon fájt ott lent. Mikor lenéztem egy nagy vér tócsa volt alattam és akkor rájöttem,h mi történt velem. Undorodtam magamtól,minden este sírtam és arra gondoltam,hogyha anya nem küldött volna el kenyeret venni,akkor otthon üldögélnék és játszanék a tesóimmal. Aztán rájöttem,hogy anyukám nem hibás semmiben. Egy hónapot a pincében töltöttem. Mindennap megerőszakolt és vert az elrablóm. Koszos ,éhes és szomjas voltam,éheztetett . Egy nap elájultam és egy szobában ébredtem. Arra keltem,hogy az elrablóm egy másik férfivel veszekedik. Majd kijelentette,hogy én bizony terhes vagyok. Az elrablóm elhordott mindennek,majd megbékélt. A szobába maradhattam és kaptam rendesen enni és inni,de az erőszak nem múlt el. Reggel és este sírtam,keservesen sírtam. Nem akartam a babát. Majd rájöttem,hogy a kiscsöppség nsm hibás semmibe sem. Nem ilyen körülmények közt akartam gyereket és nem tőle. Viszont a kisbabám megszerettem. Mikor kiderült,hogy egy kislányt hordok a szivem alatt,kicsattantam az örömtől. Az elrablóm kevésbé,örült neki,ami meglepett. Rá egy hónapra aláíratott velem egy szerződés ,amibe az állt,hogy életem végéig vele kell legyek és azt csinálhat velem ,amir akar. Mintha eddig nem az csinált volna. A legjobb napom az volt,mikor Nia megszületett. A sírása lett a kedvenc hangom. Csak érte éltem. Nia az apja szemét örökölte,viszont a haja az enyém . Két évre rá kiderült,hogy megint hordok a szívem alatt egy kislányt. Nagyon örültem,az elrablóm is örült. Egyébként az elrablómat sosem érdekelte ,hogy csinál-e valamit a babámnak,mikor terhesen basz. Leszarta. Szerencsére Nia esetében se vetéltem elés Skylar esetében sem. Most épp a nyolcadik hónapban vagyok Skylar-rel. Az elrablóm Niaval,úgy viselkedik,mintha egy porcelán baba lenne. Rachel a legjobb barátnőm,akit szintén elrabolta a mostani "jegyese",egy cipőben járunk. Őt is megerőszakolta az elrablója,aki az én elrablóm legjobb barátja. Rachel is teherbe esett és született neki is egy kislánya,Nicole. Én és az elrablóm lettünk a keresztszülei. Rachel nagyobb nálam két évvel,úgy tekintek rá,mintha a nővérem lenne. Aki még mellettem volt az elrablóm két húga és az anyukája,név szerint Savannah,Sophia és Rebecca. Az elrablóm apja Maximilian ,is olyan ,mint a fia. Csak ő nem erőszakos a feleségével. Egyébként fogalmam sincs mi a neve az elrablómnak,nem engedi,hogy megtudjam.

Folytatás↓

HoneyWhere stories live. Discover now