Szükségem van rád... (Sunny×Reader)

6.rész

Mindenhol vér, és belső szervek.
Mindjárt ide hányok...
-De vajon ki tette?-kapaszkodtam Vanessába nehogy elájuljak.
-Nemtudom, de úgy látszik szegénnyel nagyon elbántak.
-Várj, ezt úgy érted....-kezdtem.
-Igen, ez itt a mi kis betörőnk-fejezte be a mondatom.
-De miért? Igaz, betört, de akkor is.
-Az lesz a feladatod, hogy ezt kiderítsd. Biztos az egyik robot tette. Én Montira tippelek, de azért Moon sincs kizárva a gyanusítottak listájáról.-mondta.
-Akkor, holnap nem nyittok ki?-érdeklődtem.
-De, ez nemtudódhat ki. Rontaná a hírnevét a helynek. Tartsd titokban. Ja és újra megkérlek, hogy ne szólj Moon-nak, egyfolytában figyeld a reakcióit. Ne vedd le róla a szemed. Ha eltünik értesíts.-suttogta.- Lefogom kapcsolni az áramot. Én Montinál leszek. Ha bármi baj van szólj. Meg értetted?-hadarta az egészet.
Ilyedten bólogattam, mint aki értene mindent, pedig egész végig csak az járt a felyemben mi lesz, ha én is igy járok, mint ez a szerencsétlen betörő.
-Várj, mi van ha bántani fog? Inkább haza megyek. Keressetek erre a helyre valami katonát.-akartam kisétálni.
-Nem! Nyugodj meg! Téged soha az életben nem bántana.-néztem rá vissza furcsán.
-Ezt még is hogy érted?
-Ez most igazán nem lényeges. Minél előbb meg kell találnunk azt a robotot.-terelte a témát.
-És mi lesz akkor, ha megtaláljuk azt a robotot?-ismételtem szavait.- Lekapcsoljátok, vagy mi?-néztem rá keresztbe tett kézzel ugyan is semmi értelme nem lenne megkeresni a gyilkost.
-A laborban vannak tesztelés alatt álló robotok, bármikor le tudnánk őket cserélni.
-Tessék? De, ha kiderülne Moon-ról, akkor.....
-Akkor valószínüleg, lecserélnénk, igen...de Montival is ugyan ez a helyzet.
-Értem....akkor én indulok is...-mentem ki a hulla szagot árasztó wc-böl.

Siettem a DayCare felé. Nem akartam ezt az egészet. Megkedveltem ezeket erre meg, meggyilkolnak egy embert. Nem hagyom, hogy elvigyék őket, inkább falazok nekik. Mégha ezzel rosszúl is végzem a munkám.

Belépve a nehéz ajtón Sun-t láttam pakolni. Megnyugodtam.
-Szia Sunny.- sétaltam hozzá és öleltem meg.
-Ezt miért kapom?-ölelt vissza szorosan.
-Csak úgy. Már megsem ölelhetlek ok nélkül?-nevettem.-Akkor legközelebb nem kapsz ölelést.(bocsi a sok szó ismétlést🥲)-Tettem keresztbe a kezeimet.
-Nem úgy értettem. É..én csak...-próbált valamit mondani, de úgy látszik Sun nem a szavak embere.
-Csak vicceltem Sunny.-nevettem és tártam szét kezeimet, ezzel egy újabb ölelésbe invitálva.
Ő persze egyből kapott az alkalmon.

A játékokat pakoltuk Sun Drop-al, mikor egyszer csak lekapcsolódtak a villanyok.
-Oh...basszus, elfelejtettem mondani Sun-nak.-szaladtam hozzá, nehogy megijedjen, de mire oda értem már Moon ált ott.
-Szia Moon-mosolyogtam és gondoltam őt is megölelem, csak....valahogy nem mertem.
-Na mi lesz? Én már nem is kapok ölelést?-sétált közelebb.
-De....csak...
-Csak?-kérdezett vissza.
-Csak félek, hogy te vissza utasítod.-néztem oldalra a feketeségbe.
Hirtelen felemelt és magához szorított.
-Attól, hogy én nem fejezem ki az érzéseimet az nem jelenti azt, hogy nem akarom, oké? Bármikor megölelhetsz engem is.-suttogta a fülembe. Nem azon a perverz hangon, hanem inkább olyan normálisan.

Nem hinném, hogy Moon ölte meg azt a szegény fiút. Vagy nyomos oka volt, vagy lehet a férfi támadott először és csak véletlen baleset volt az egész.
De...akkor miért szedte volna ki a belső szerveit. Azaz ember ami ezelőtt egydarabban volt, most legalább 15 darabban  hevert.
Ez az egész nem áll össze...

-Mihez lenne kedved?-vettem közben fel a pulcsimat, mert kezdett egy kicsit hideg lenni.
-Mondjuk ehhez..-lökött a padlóra és mászott fölém.
-Moon, találj ki valami olyat inkább, amiben nincs semmi pervez dolog.-próbáltam higgadtan kezelni a helyzetet.
Végig simított az arcomon.
Ekkor ajtó nyitódásra kaptuk oldalra a fejünket.
-Öhmm...Moon megtennéd, hogy leszállsz szegényről?-a robot úgy tett, ahogy Vanessa mondta.
-Neked miért mindig a legjobb részkor kell közbe vágnod?- mormogott Moon.
Felhúzott a lány a földről.
-Mindjárt jövünk addig maradj itt.-szólt mérgesen Moon-ra.
Kihúzott a játszóteremből egyenesen a bejárat melletti szobába vagyis a security-be.
-Mi történt?-kérdeztem, mikor megállt egy percre.
-Látod azt?-tekerte vissza a kamerát. Egy homályos alak sétált be az egyik konyhába.
-Heh...?-néztem értetlenül. Ebben mi a rossz? Lehet csak főz valamit.-próbáltam megtörni ezt a komor hangulatot.
-Gyere.-fogta meg újbol a csuklóm és húzott a következő helyszínhez, vagyis az egyik konyhába.
-Ez itt a baj...-sétáltunk oda egy kihúzott fiókhoz. -Ebben pontosan 5 késnek kéne lennie.-számoltam át újra és újra a késeker, de sajnos elkellett fogadnom, hogy itt nem lesz több akárhányszor számolom meg. Itt csak 4 db van. Lehet valaki elkeverte valahova, néztem át, idegességemben az összes fiókot.
-(T/n)... (T/N)!! Nyugodj meg...-emelte fel a hangját és nézett a szemembe.
-Hhhh....-vettem egy nagy levegőt. A Vanessátol kapott pisztolyhoz nyúltam ami a zsebemben volt. A fiókhoz sétáltam és kivettem egy kést. Vanessára néztem aki ugyan annyira meg volt rémülve mint én.
-Rossz helyre törtél be, idióta, és most ez lett a veszted...-suttogtam idegesen, a kést szorongatva.

Hellouuu, egy kicsit sok most a szó ismétlés. Azért bocsi, csak az ölelés szónak nincs sok szinonímája. Meg ha találtok benne helyesírási hibá, azért tekíntsetek el, légysziii.😅