Mortal of The King III. Az uralkodás/BEFEJEZETT

5.

Harry:

Édes puha ajkak cirógatására keltem. Nincs is jobb, mint arra magamhoz térni, hogy Louis-m édes kis ajkai vannak a nyakamon.

- Mmm.... Jó estét, szerelmem.... - nyújtóztam.

- Jó estét, kincsem. Már fent vagyok egy ideje, nem tudtam aludni.

- Baj van, szívem? - tápászkodtam föl egyből.

- Semmi, életem, csak ma lesz a lányunk beiktatása a Tanácsnál, és izgulok.

- Nem lesz gond. Tudod, hogy imádják őt, ahogy mi is. Mióta van beleszólása a kormányzásba, azóta minden flottul megy, és ezt a Tanács is látja. Főleg, hogy a tagok között is van meleg. A lányunk pedig elhivatottan küzd a meleg vámpírok jogaiért.

- Tudom, csak..... Felnőtt.. Érted? Az én gyönyörű nagylányom.... És olyan szépen mutat Zaynnel.

- Valóban. Ahogy elnézem, tényleg szeretik egymást.

- Apuci.... Apuuuuciiiiiiiiii! - nyafogott a drágám.

- Mondd kismókus.

- Megharaphatlak? - nézett rám akkora szemekkel, mint egy-egy dió. Imádja ezt. Mióta vámpír lett, neki nem elég a vérpótlék, még engem is csapol rendszeresen.

- Szolgáld ki magad, kincsem. - hajtottam oldalra a fejem és már meg is éreztem a két kis szúrást. Imádom. Lehet perverz vagyok, de imádom. Még csak harapni is olyan kis szerényen tud, hogy az valami zseniális. Ahogy jóízűen szürcsölgette a véremet, elöntött a boldogság. Ily módon gondoskodni róla kicsit olyan volt, mintha a gyermekem is lenne. Persze néha azért én is ittam belőle, de ő több alkalommal kért, amit örömmel teljesítettem is. Mikor befejezte, a finom kis nyelvével lezárta a sebet, majd csillogó szemekkel nézett rám.

- Köszönöm szépen apuci. - nyalta meg a szája szélét.

- Neked bármit, kismókus. Öltözzünk lassan. Rendeltem neked egy Guccit. A legújabb modell. Isteni lesz benne a kis feneked. Fekete és hímzett rózsákkal van díszítve.

- Köszönöm szépen, de nem lett volna rá szükség, van vagy negyven szmokingom.

- De ez a nap különleges, szépnek kell legyél.

Gyorsan felkeltünk, majd amíg a drágám elvonult zuhanyozni, addig én kivettem a két öltönyt és a hozzá illő cipőket.

- Tied a fürdő szívem. - lépett ki Lou, majd átvettem a helyét. A gőzben alig láttam valamit. Nem véletlen, a kincsem mostanában kopóvízben fürdik. Jólesően lezuhanyoztam egy kellemesen langyos vízzel, majd kiléptem egy szál törölközőben. A drágám éppen a nyakkendőjét kötötte.

- Annyira szexi vagy édes..... - öleltem meg hátulról, míg hozzádörgöltem magam.

- Mmm... Ne hozz kísértésbe, apuci, vagy letépem magamról a textilt és ma nem megyünk ki innen...

- Milyen kis vad vagy. Ez tetszik. - kacsintottam, majd elkezdtem én is öltözni. Lou egyszerűen úgy nézett ki, mint aki a divatlapból lépett ki. Nyál csorgatva néztem, ahogy lehajolt bekötni a cipőjét, és nagyon kellett uralkodjak magamon, hogy ne fogdossam meg a formás kis félgömböket. Mielőtt úrrá lehetett volna rajtam a vágy, kopogtattak.

Az ajtóhoz mentem, és kinyitottam. A kislányom állt ott, aki egy meseszép koktélruhában jelent meg.

- Édesem.. Csodaszép vagy.... - érzékenyültem el, és öleltem magamhoz.

- Te is apa. Apuci készen van vagy még tollászkodik a tükör előtt?

- Halottam ám! - szólt ki Lou, mire összenevettünk.

- Jól van apuci csak siess, nemsoká indulunk. - szólt neki a kincsem.

- Zayn? - érdeklődtem jövendő vejem holléte felől.

- Felszívódott. Felkelt, megcsókolt és azt mondta, dolga van majd lelépett. Elvileg a tanács épületénél vár majd minket.

- Hát gratulálok neki, na mindegy.

- Készen vagyok életeim. - lépett hozzánk Lou.

- Azta! Nagyon szexi vagy, apuci! - nézett végig rajta Darcy.

- Köszi kincsem, te sem panaszkodhatsz. De nézd meg jó apádat... Most mondd, hogy nem olyan mint egy görög istenség...

- Most, hogy mondod, tényleg...

- Na jó.. Ne hozzatok zavarba.. Mehetünk? - kérdeztem, mire mindketten bólintottak. Louval összekulcsoltuk a kezünket, míg Darcy előttünk sétált.

- Nagyon szép vagy kincsem. - dicsérte Louis.

- Köszönöm apuci. Apa, kérdezhetek valamit?

- Persze édes.

- Ki az a Dan?

Ekkor állt meg bennem az ütő, és Louban is. Dan már lassan nyolc éve nem jelentkezett sem mailben sem levélben, sehogy. Azt hittük, meghalt, vagy végre túllépett rajtunk. Ezek szerint mégsem.

- Miért kérdezed ezt? - tért előbb magához Louis.

- Kaptam egy levelet, feladó nem volt, csak hogy nekem lett címezve. Azt írta, ismeritek őt, nagyon is jól, és biztosan nem bánjátok, ha összebarátkozunk.

- Megtiltom, hogy szóba állj Dannel! - lépett előre Lou.

- Mégis ki az? És miért tiltod meg? Felnőtt vagyok....

Ekkor értünk a kocsihoz, ahol már Liam és Niall vártak ránk. Látván, hogy nem alkalmas most, Niall előre ült Liamhez, mi pedig hárman a limuzin hátuljára.

- Dan az exem, és egy nagyon, nagyon rossz ember volt míg élt is. - magyarázta Louis.

- Egy féreg.. Egy pondró... Egy utolsó alattomos dög... - fortyogtam féltékenyen.

- Mit tett? - kérdezte a lányunk.

- Bántotta az apádat, Darcy. Több alkalommal is. - mondtam neki és igyekeztem nem felrobbanni a dühtől.

- Megmutatod majd azt a levelet? - kérdezte Louis.

- Persze, itt van nálam most is. - nyúlt a kis retiküljébe a lányom, majd elővette a papírt. Úgy téptem ki a kezéből, mint egy elmebeteg, de nem bírtam tovább tudnom kellett, mit akar a lányomtól az a szarházi.

- Esetleg engem is érdekelne, Harold. - dörrent rám Lou, majd mellém fészkelte magát, közelebb húzta és együtt kezdtük el olvasni a papírt.

„Kedves Darcy!

Te még nem ismersz engem, ellentétben a szüleiddel. Jól ismerem őket, emiatt is írok neked. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy mindenkit értesítettek a születésedről, kivéve engem. No mindegy, erről nem te tehetsz. Szívesen megismernélek, és elbeszélgetnék veled. Sok minden van, amit nem tudsz, és úgy hiszem, fontos lehet. Van pár olyan információ a birtokomban, ami alapjaiban rengetheti meg a szüleidbe vetett hitedet. Nem szeretnélek megijeszteni, de figyelj oda minden lépésedre, és ügyelj rá, hogy Harry ne próbálja meg elorozni előled a trónt. Erről van pár számodra hasznos információm. Amennyiben érdekel, szívesen megosztom veled, de természetesen a saját testi épségem érdekében nem árulhatom el, hol tartózkodom most, mivel jó apád elég gyenge idegzettel rendelkezik, és még képes valami butaságot csinálni annak érdekében hogy ne jöjj rá, a helyedre pályázik! Majd még kereslek!

Maradok hű szolgád: Dan."

- Hogy mi a jó istent csinálok én? Elveszem a tulajdon lányom elől a trónt? Én megölöm! Megkeresem és megölöm! - fulladoztam mérgemben, míg Lou aggódva simogatta a combom, Darcy viszont szomorúan hajtotta le a fejét.

- Remélem nem hisztek neki! - kérdeztem meg.

- Tudod, hogy nem hiszünk szerelmem. Ugye, kincsem? - fordult Louis Darcy felé.

- Nem tudom mit higgyek. - válaszolta a lányom, ezzel összetörve a szívem.