Az utolsó sárkányok(Trónok harca ff.) SZÜNETEL

1.

Rhaenys Targaryen nem hasonlított nővéréhez, fivéréhez meg végképp nem.És bár nem ismert rajtuk kívűl senkit mégis szerette hallgatni családjáról szóló történeteket.Mindent megtett volna azért,hogy igazi sárkányt lásson,de mivel mindenki azt mondta kihaltak más elfoglaltságot keresett magának.Mivel Deanerys előtte született tudta,hogy ő mindig csak második lesz.Vagyis harmadik.

És bár Viserys mindig a nyomában volt Illeryo Mopatis elintézte neki,hogy harcolni tanuljon.A szabad városok legjobb kardforgatói és nyilasai vették szárnyai alá.Így bár csak 13 éves volt már elég jól mozgott karddal a kezében a nyilveszőkkel meg sosem vétett.

------------

-Rhae ha nem jössz elő magadra haragítod a sárkányt!!-hallottam Viserys hangját valahonnan messzebbről.Sóhajtva összecsukom a könyvet amit olvasok és előbújok a rejtekhelyemről.

-Öltözz fel normálisan!A nővéred előtt nagy nap áll és neked sem szabad úgy kinézned mint egy koszos szolgának.Ha minden jól sikerül estére már a dothraki sereg az enyém lesz!

-És ha nem?-kérdezek vissza.-Akkor téged is felajánlak neki vagy akár az egész khalasar-jának ha az kell...

Összeszűkítem a szemem,de nem szólok semmit csak elrohanok.Egyenesen Dany-hez futok.Látom rajta,hogy fél.Igaz,nem ugyanazok a dolgok érdekelnek minket,de mindent megtennék érte ahogy ő is értem.

-Nem akarok hozzámenni...-néz rám nagy szemmekkel.-Tudom,de nem tehetünk semmit...És ha igaza van akkor haza mehetünk...-Hova haza?Hisz egyikünk sem emlékszik az otthonunkra...

-Ne mondj ilyeneket!Ez nem a mi otthonunk.A mi otthonunk Sárkánykőn van.És ha a dothraki sereg a miénk lesz senki nem fog ellenkezni.

-Ha még egyszer elfutsz előlem nem állok jót magamért.-ront be utánam Viserys.-Á Dany jó, hogy itt vagy.Remélem összekapod magad a mai napra.Szépnek kell lenned.Illeryo kikészített neked egy selyemruhát.Látniuk kell,hogy már asszonyi formád van.Vidd magaddal a húgodat is fürdeni. Segíts neki hölgyként viselkedni vagy te is megbánod....Ma mindennek tökéletesnek kell lennie...

Ahogy elvonult,Dany mellém lépett és segített levetkőzni.A fürdő ami mögötte volt még gőzölgött,de kézen fogott és belevezetett.Nem éreztem semmit csak kellemes bizsergést.

-Talán nem lesz olyan rossz.Ha szeretni fog és tisztességesen bánik velem...-szólalt meg egy idő után.-Nem hinném,hogy erre számíthatsz..Lovas nép és Loral mesélt róluk.Nem igen veszik emberszámba a nőket...-Ezzel nem segítesz.-Én nem fogok neked hazudni.

-De te egyetértesz Viseryssel nem?Hozzá kell mennem ahhoz,hogy hazamehessünk.Meg kell tennem a családunkért...És Viserys azt mondta,hogy otthon titokban ránk emelik serlegeiket és imádkoznak,hogy igaz királyuk visszatérjen.

-Viserys bolond ha ezeket tényleg elhiszi.-Rhae csendesebben még meghallja.Nem akarom felmérgesíteni a sárkányt.És azt mondta ha elfoglalta a trónt neked is keres egy férjet...

-Én nem megyek férjhez....-Ezt nem te döntöd el!-Majd meglátjuk.

Elegem van a beszélgetésből így gyorsan megmosdok és elvonulok.Illeryo nekem is kirakott egy ruhát.Kék és selyemből van. Nikea lép be a szobámba és segít felöltözni,elkészíti a hajam és ékszereket aggat rám.

-Elbűvölően néz ki úrnőm.Ahogy belenézek a tükörbe meg sem ismerem magam.Utáltam minden részét...Jobban éreztem magam harci szerelésben.

Kisétálok a bejárathoz ahhol már várnak rám. Danyn egy elég áttetsző ruha van.Minden formáját  kiadja.

Beállok mellé és várunk...Eltelik vagy 15 perc de a dothrakiak sehol sem voltak.-Hol vannak màr?-dühöng Viserys.

-A dothrakiak nem a pontosságról híresek...-próbálja nyugtatni Illeryio mire hangos patadobogás és nyihogás üti meg a fülünket.

3 lovas ront be a kertbe.Félelmetes benyomást keltenek.Az egyikük fiatal és egész jóképű.Ahogy nézem elkapja a tekintetem majd tetőtöl-talpig végigmér.Illeryio köszönti őket,mire az egyikük egy kicsit előrébb üget és a lovas visszaemeli rá a tekintetét.Látszik rajtuk,hogy a harc a mindenük.A tekintetem az arakh-jukra téved.Hajlított acél amit mindig is ki akartam próbálni.

-Látjátok a varkocsát?Minél hosszabb annál nagyobb harcost jelent.Ha elveszítenek egy csatát levágják és megszégyenül,de Khal Drogo még egyszer sem veszített.-súgja nekünk a bátyám.

-Lépj elő kedvesem.-nyújtja Illeryo a kezét és Drogo elé vezeti Danyt.A khal végigméri majd ellovagol.

-Most meg mi történt?Tetszett neki a húgom áll az alku?Enyém a hadserege??-üvölt Viserys.

-Ha nem tetszett volna neki arról már tudnánk...-válszol neki Illeryo.Előre szaladok a nővéremhez aki még mindig megkövülten áll.

-Gyere menjünk be.-Rhae én ezt nem akarom....

-Tudom,de nincs más választásod.-tuszkoltam be az ajtón.Dany ahogy beértünk sírva fakadt.Nem tudtam mit kezdeni a helyzettel.Soha nem tudtam mit kezdeni azokkal akik sírnak.Csak azt figyeltem mennyire elváltozik az arcuk.

-Olyan igazságtalan.-szólalt meg aztán.-Neked bezzeg nem kell hozzámenned senkihez...-Fejezd be a sírást.Azzal nem oldasz meg semmit.Nem én tehetek róla,hogy te születtél előbb.

-Bocsánat,nem akartam kiborulni megint.-szabadkozott.-Erősnek kell mutatnod magad!Ha a khal azt látja gyenge vagy még annyira sem fog becsülni mint egy kutyát...

-Én nem vagyok olyan mint te!-nézett rám aztán.-Én nem vagyok harcos.

-Te másban vagy jó!-vonom meg a vállam.-Te is harcos leszel csak máshogy.Ki kell hordanod majd a khal gyerekét ha odáig juttok.

-Én még sosem csináltam.Nem tudom,hogy kell.-süti le a szemeit.

-Biztos nem olyan nehéz,vagyis csak nem lehet olyan nehéz.A gyerek szülés az más.Az tuti nem könnyű.

-Ne is beszéljünk erről.Próbáljuk meg ezt az utolsó napot kiélvezni.

-Én harcolni megyek.-Még sosem láttalak.Talán ez az utolsó alkalom rá.

Így hát megengedtem,hogy nézzen.Kb két órával később izzadtan de büszkén fejeztem be a gyakorlást.

-Honnan tudod mind ezt?-kérdezte visszafelé a szobánkhoz.-És miért tanultad meg?Mármint tudtam,hogy harcolsz de azt nem,hogy ilyen jól.

-Valakinek meg kell védeni téged.-fogtam meg a kezét.-Ezt mind magunk miatt csinálom.Ha visszatérünk Westerosra sokan meg akarnak majd ölni,de én nem hagyom.

Dany magához húzott és megölelt.-Szeretlen Rhae.-suttogta.-Én is téged.-szorítottam vissza.