Találkozunk a másik oldalon

Hiányoztál

Az éj sötétjében alig ismerlek fel. Halkan suttogsz és onnan tudom, hogy te vagy. Közel hajolsz hozzám és az illatod egyből megrészegít. A nyakadra tapad a szám és minden sejtemmel a csókra koncentrálok. Ahogy a puha bőröd az ajkamhoz ér elfelejtek levegőt venni. Gátlástalanul csókolom a nyakad, úgy, mintha minden egyes kis csókom az életművem betetőzése lenne. A válladra hajtom a fejem és benned keresem a biztonságot, az otthont, ami már jó ideje nem adatik meg nekem. Egy könnycsepp csordul ki a szememből majd gurul le az arcomon, ezzel végigégetve a bőrömet, hogy a meztelen válladon kössön ki és azt is végigégesse. Valahogy ez a könnycsepp egy kapu a testem és a tested között, mert jelenleg ez a legemberibb, amit nyújtani tudok neked, az őszinte könnyemet, ami annyi minden miatt hagyta el a szememet, hogy már számolni sem merem. Ebben a könnycseppben benne van minden fájdalmam és örömöm, amit ezáltal önkéntelenül is neked adok. Kezdj vele, amit csak szeretnél! Elhúzódsz tőlem. Egy pillanatra azt hiszem elveszítelek és ebbe bele is remeg az egész testem. A két tenyeredbe veszed az arcom és csak nézel rám azokkal a gyönyörű zöld szemeiddel. A tekintetedet fürkészem, próbálok szavakat facsarni a szemedből, hogy kiolvashassam a gondolataidat, de nem megy. Közelebb húzol magadhoz. A tenyered nyomán forró az arcom. Megcsókolsz én meg teljesen elmerülök a csókodban. Akarlak, és akarom, hogy tudd, hogy akarlak. Heves vagyok és borzasztóan félek, hogy ezzel fájdalmat okozok neked ezért gyorsan visszafogom magam. Erre te hevesebben kezdesz csókolni, finoman az ajkamba harapsz és én  megint elfelejtek lélegezni. Félve bár, de újra belehajolok a csókba és hevesen viszonzom az ajakharapást, amit remélem annak a jeléül is értelmezhetem, hogy nem kell aggódnom. A kezed az arcomról a nyakamra vándorol. Cirógatod egy kicsit a nyakam és még meg is csókolod. Majd a vállamra teszed a kezed és miközben folyamatosan a számon van a szád a falnak tolsz. Érzem, ahogy a hideg fal némileg lehűti a felajzott testemet. A pólóm alá nyúlsz és a hátamat simogatod. Nem tudok már gondolkodni, leginkább csak átadom magam az érzelmeknek és a testi örömeimnek. Ahogy lassan leveszed a pólóm automatikusan a derekam elé húzom a kezem, aminek láttán te azonnal megállsz. Egy olyan nézést kapok tőled, amit aligha tudok értelmezni. Egyszerre látom benne azt, hogy 'részvétem' és azt, hogy 'nyugi'. Tetszik, hogy nem megvetéssel nézel rám, annál furcsább, hogy érted mit teszek. Lassan a karomra teszed a kezed és lehúzod azt a testem mellé, majd a hasamat kezded csókolni. Beletúrok a hosszú, hullámos hajadba. Hátrahajtom a fejem és érzem, ahogy a falnak ütközöm. Te meg egyre csak haladsz fel a testemen és közben megfogod a kezem. Soha nem éreztem még magam nagyobb biztonságban. Neked akarom adni mindenem, csak azt akarom, hogy neked mindened meglegyen és, hogy belőlem is legyen neked. Akármennyire harcolok a függetlenségemért, legyőz a vágy, hogy szinte eggyé váljak veled. Végül pedig boldogan adom be a derekam.
Hiányoztál...