Life With Boys

Twenty two

Szemöldökeim azonnal feljebb csúsztak szándékát látván. Szilveszter óta nem buliztunk együtt. Nagyon meglepett, de azonnal feldobta a kedvem. Ezek szerint vége a depis időszaknak hálisten.

Én: Hát hogy a viharba ne.

Anna: Többieknek szóljak?

Én: Nekem mindegy, ahogy gondolod.

10 másodpercbe se telt de már írt is a csoportba és mindenki kitörő örömmel fogadta az ötletet.

- Te jössz?- bökött meg a mellettem lévő.

- Ja- bólintottam.

- Akkor nem megyek- mosolyodott el, amire csak szemet forgattam.

- Azt megköszönném, ha nem kéne egy levegőt szívnom veled.

- Hmm szilveszterkor nem úgy tűnt- nézett mélyen a szemembe és tagadhatatlan volt mennyire lesokkolódtam kijelentésén. Rám kacsintott, majd a csöngő hallatán felpattant és én meg ott maradtam teljesen ledöbbenve. Akkor ezek szerint emlékszik? Vagy nem arra gondolt? Valószínűleg elég sokáig ülhettem ott, mert Anna csettintetésére eszméltem csak föl.

- Hát veled meg mi történt?

- Jajjj baszki- pattantam fel.

- Na mit mondott?

- Szerintem emlékszik a szilveszterre. Mondta, hogy nem jön, ha én is megyek ma bulizni és mondtam, hogy azt megköszönném, ha nem kéne egy levegőt szívnom vele. Erre olyat szól, szilveszterkor nem úgy tűntem.

- Ijjj a kis köcsög.

- Istenem ezt most miért kell? Annyira jól megvoltam nélküle.

- Ma nagyon izgalmas esténk lesz úgy érzem- vigyorodott el.

- Hurrá- fogattam meg a szemem.

******

Nagyon sok ruha próbálgatás után és két óra videochaten való vitatkozás során megszületett a döntés, hogy mit is vegyek fel. Nem akartam túl kirívó ruhát venni, mert ez egy szórakozó hely nem pedig házibuli, itt rengeteg a veszélyes ember. De Anna erőszakossága győzött, miszerint Sámuel miatt igen is dögösnek kell lennem, hogy lássa mit veszít. Bár nem hiszem, hogy egy ruha erre őt rávilágítja majd, és a több hónapos nem beszélünk, pedig nem, de sebaj. Egye fene. A konyhába érve szokásosan kész voltak a fiúk.

- Ennyi erővel melltartóba is jöhetnél.

- Rövidebb szoknya nem volt?

- Még valami?- kérdeztem, miközben töltöttem magamnak egy pohár vizet.

- Ennyi- vontak vállat.

- Remek.

- Hmm milyen érdekes jön Sámuel is és már egyből másképpen öltözködöl- súgta a fülembe Jack.

- Nem tudom feltűnt e, de az elmúlt hónapokban 10 percnél több ideig nem tudtam elviselni. Szóval nem, nem miatta öltöztem így- egyébként meg egy fekete top volt rajtam és egy szűk fekete szoknya. Semmi extra. De mindegy ők mindent 10 centivel rövidebbnek látnak.

Megindultunk a szórakozó helytől nem messze lévő kis kocsmába. Az elmúlt hónapokban állandóan idejártunk. Eldugott, kis családias és olcsó. Imádom.

Mindenki kikérte az italát, majd egy koccintással megkezdtük az estét. Óránként egy feles is lecsúszott mindenkinél, így egyesek elég rossz állapotban, míg én és a fiúk tűrhetően festettünk. Hát...fogjuk rá. Éreztem rendesen, de Sámuelnek a jelenléte annyira feszéjezett, hogy nem tudtam magam elengedni. Ezt meg persze bátyáim észre veszik és ki nem hagynák, hogy ne égessenek be.