Sᴛᴀʏ ᴡɪᴛʜ ᴍᴇ /Pᴇᴛᴇʀ Pᴀʀᴋᴇʀ ғғ.

2.

-Wendy! Letudnál jönni egy kicsit? -kiabált fel Dave a szobámba.

-Megyek! -kiabáltam vissza neki, majd a telefonomat letéve az asztalra lementem.

-Gyere ülj le! -paskolta meg maga mellett a kanapét. Én leültem mellé majd folytatta a mondandóját. -Szóval beírattalak egy iskolába. És igen tudom hogy nem szeretsz emberek közé menni, de muszály suliba járnod. -fejezte be.

-Daveee! Nemár! -feküdtem el a kanapén. Majd gondolkodtam. -Najó! -egyeztem bele a suliba.

-Köszönöm. Holnap már menned kell. -paskolta meg a lábam.

-Ez komoly? -neztem rá fekve.

-Igen! Bocsi. -mosolyodott el. Látom élvezi hogy szivhathat.

-Sziasztok! -lépett be Karen a nappaliba. -Arra gondoltam hogy elmehetnénk megvenni a dolgokat a suliba és utána elmehetnénk várost nézni. -ült le mellénk, mire Morzsi is felugrott a kanapéra.

-Imádom ezt a kiskutyust. -pusziltam meg Morzsi fejét. -De amugy nem rossz ötlet. Felőlem mehetünk. -néztem rá Karan-re.

-Énis benne vagyok. -szólalt meg Dave is.

-Oksi! Akkor mindenki készüljön el és valaki szóljon Hannah-nak is. -állt fel a nő és elindult fel a szobájába.

Miután eleget simiztem Morzsit, énis felmentem és elkezdtem készülődni.

Mivel még pizsamában voltam, kivettem a szekrényemből egy fekete lyukas gatyát és egy fekte egyszerű pólót. Miután felvettem ezeket, elmentem fürdőbe arcot és fogat mosni, illetve egy kis minimális sminket tettem fel. A hajamat összekontyoltam, majd indultam át Hannah szobájába.

-Hé! -kopogtam be a nyitott ajtaján. -Anyud küldi öltözz, mert megyünk várost nézni. -szóltam oda neki.

-Oké! Köszi hogy szoltál. -bujt ki a takaró alól.

Én lementem és míg varakoztam a többiekre, kivettem a hűtöből egy kis gyümölcsöt, ami egy alma volt. Mert hát amúgy almán kívűl, nagyon más nincs itthon.

-Mehetünk? -ért le Dave és Karen.

-Még Hannah hiányzik. -mondom majd meg is érkezett az emlegetett szamár.

Hannah-n egy rózsaszín feszes trikó volt meg egy világoskék farmergatya.

-Mostmár mehetünk! -vette fel farmerdzsekijét.

Miután mindenki megvolt, felvettük a cipőinket, Hannah-val rohanva szaladtunk ki a kocsiba hogy ki üljön előre, és hát termeszetesen én nyertem.

-Ez nem ér! -duzzogot.

-Najó! Ülj te előre! -száltam ki és mentem hátra.

-Köszi. Fizetem a cuccaidat. -ült be a kocsiba, mire énis beszálltam majd elindultunk hát egy nagy üzletbe.