🎤Hetedik🎤

843 111 9
                                    

Wei Wuxian pov.
Nagyon rosszul aludtam az éjjel, de legalább nem az utcán voltam. Három napra előre kifizettem a szobát, így ezzel nem volt bajom, de egy ideje nem ettem rendesen. Csendesen játszottam a fuvolámon, amikor megcsördült a telefonom. Régi, gombos darab, ráadásul használt, de csak erre futotta. Felvettem.
– Hallo, itt Wei Wuxian.
Mr. Wei, Jordan Crystal vagyok, a Kristály akadémia alapítója. Gratulálok, az eredmények alapján és a csodálatos műsorának hála, idén ön kapja az ösztöndíjunkat a zene tagozatra. — mondta mire a szívem majd' kiugrott a helyéről.
– Te...tessék? – kérdeztem remegő hangon.
Jól hallotta, gratulálok és ha gondolja már ma delután beköltözhet az akadémia kollégiumába.
– Az remek lenne, köszönöm, Mr. Crystal! Viszhall! – mondtam izgatottan és letettem a telefont. Összeszedtem, amim volt és kiiratkozva a recepción már indultam is az akadémiára. Ott a portán adtak pár papírt, amit ki kellett töltenem és az akadémia szabályzatát egy térképpel. Az igazgatói irodában kellett várnom, ahol ismét gratuláltak nekem. A DK és Wen Rouhan jöttek be.
— Gratulálok, érzem, hogy igazán fel fogod pezsdíteni a stúdiót. – mondta ismét mélyen a szemembe nézve. Ez már kezdett ijesztő lenni, de ekkor mellénk lépett a DK.
– Megkértem az egyik diákunkat, hogy kísérje Önt körbe, Mr. Wei. — mondta és ki nyilt az ajtó. Az a fehér ruhás fiú volt az, akit tegnap láttam, vajon melyik?
– Lan Wangji, kérem kísérje körbe az új diákot az akadémián, aztán a kollégiumban. — mondta a vállamra téve a kezét.
– Igen, igazgató úr. — hajolt meg, majd rám nézett azzal a hideg tekintetével és mutatta, hogy merre menjek. Az elkövetkező két órám azzal telt, hogy lejártam a lábam és csak egy vagy két szavas mondatokat hallgattam, mint: Zene terem. Ének terem. Ebédlő. És egy csomó ehhez hasonló. Majd végre megérkeztünk a koleszhoz. Ott a 410–es számú szoba előtt megállt.
– Itt fogsz lakni. Viszlát. – és ezzel már el is akart menni, de utána kiáltottam.
– Köszönöm Lan–xisong! Minden percet élveztem veled! Azt hiszem már szeretlek is. — kuncogtam el a végét, mire visszafordult, majd ment tovább.
– Szánalmas.

A kristály akadémiaWhere stories live. Discover now