1.rész

301 22 7
                                    


- Ha eljön az ideje, te öröklöd majd a családi vállalatot! Mindenképp be kell, hogy juss arra az egyetemre!

- Aha. - mondtam még mielőtt elhagytam volna a házat.

- Laia! - kiabált apám, de én már táskával a hátamon sétáltam az iskola felé.

Az út csodásan telt, ilyenkor még nem igazán sétáltak emberek. Viszont ahogy egyre közelebb értem a sulihoz, elfogott egy rossz érzés.

- Szia Laia! - köszönt az egyik pláza cica, mikor beértem az osztályba. Én csak egy bólintással leültem a helyemre. Szemlátomást nem igazán tetszett neki, de nem kezdett el piszkálódni.  Az órák nagyon unalmasan teltek. Nagy részükön csak rajzolgattam a füzetembe. Annak ellenére, hogy az órákon nemigazán figyelek, kitűnő tanuló vagyok. Muszály, hogy az legyek, hiszen ,,be kell, hogy jussak arra a csodás egyetemre".

Órák után hazaérve felmentem a szobámba, s táskámat a földre dobva nyitottam ki egy kicsit az ablakot, majd dőltem rá az ágyra.

Éppen az élet nagy dolgain gondolkodtam, mikor berepült az ablakon egy sárgás színű lepke. Szememmel végig követve, s felülve néztem, hogy merre száll. Az asztalomon volt egy kaméleonos nyakláncom, melyre rászállt. Hirtelen fények jelentek meg körülötte, mire felkeltem az ágyról és oda futottam az asztalhoz. A varázslatos pillangó átszállt egy pillanatra a jobb kézfejemre, majd távozott az ablakon keresztül. Hitetlenkedve néztem utána, majd vissza a nyalkáncra. A volt zöld kaméleon, most egyszínű lett az iménti látogatónkkal. Ahogy felemeltem az ékszert a hófehér bútorról, hirtelen minden világos lett körülöttem. Csak fehérséget láttam.

Butterfly Wings [Camilo Madrigal ff] Where stories live. Discover now