Aki ellopta Klaus Mikaelson szívèt.(Befejezett)

33 rèsz

Reggel:
Èn keltem előbb ezèrt lementem a konyhába vèrtasakèrt, mert amióta terhes vagyok jobban kívánom vèrt ès napi 10 tasak a minimum amit megiszom. Lennt találkoztam Bekahval.
-Jó reggelt!-mondtam Bekahnak.
-Neked is.Hallotam mi volt tegnap este!-mondtam perverzen.
-Hát igen, volt tegnap dolog.- mondtam.
-Abban biztos voltam, na mindegy nincs kedved venni a baba cuccokat venni.- kèrdezte.
-De nagyon, csak felöltözőm.- mondtam mire bólintott. Felmentem, akkor már Klaus már fenn volt.
-Jó reggelt szívem! Megyek Bekahval vásárolni a babóknak.- simítottam a hasamra.
-Rendben de figyeljetek magatokra jó?- kérdezte.
-Vigyázok!- mondtam ès odamentem egy csókra.
Lementem Bekahhoz, aki már tükröm ülve várt.
- Menjünk már alig várom a boltokat!- mondta mire nevettem. Szerintem ő jobban várja az ikrek születését mint mi, vagy csak azért mert neki sajnos nem lehet.

9 hónap elteltével.
Már minden meg van amikkel az ikreknek. Bármikor jöhetnek az èn gyönyörű gyermekeim. Hop is nagyon várja őket. Minden nap jön oda puszit ad a hasamra ès beszèl nekik. Klaus meg vègkèpp várja, az utolsó egy hónapban alig mozdultam ki mert nem engedte. Most a szobámban ülök ès tv-et nézek. Egyszer valami nedveset èrzek a lábamnál. Elfolyt a magzat víz.
-Klaus azonnnal gyere!- kiabálom neki. Egymásodperc sem telik el már itt van.
-Mi baj Tündérem?- kérdezi aggódva.
-Beindult a szülés vigyél a kórházba.- mondtam már szenvedve fájásaim miadt. Mire gyorsan levisz az autóhoz berak majd száguldunk a kórház felé.
Mikor odaertunk azonnal bevitt ahol egyszerre segítettek nekem.A mütő felé vittek ahová Klaust nem engedték be, innen már se kèp se hang.

Klaus szemszöge:
Már a kórházban ideges lettem mi az hogy nem mehetek be, na mindegy felhívom a többieket.
Hívás Bekah:
-Szia húgom azonnal gyere a New Orleansi kórházba mert Dorinál most indult meg a szülés.- mondtam egy szuszra.
-Azonnal megyek.-mondta.
-Szólj a többieknek is!-mondtam gyorsan.
-Oke, szia.- majd lerakta.
-Hivas vége.
Két percen belül mindenki itt volt, Elijah, Hayley, Hop, Bekah,Kol, Davina, Freya, Keelin,Léna,Marcel, ès meg Vincent. Hop azonnal átkèreszkedett hozzám.
-Mi a baj kiscsillagom?-kerdeztem egyik èletem èrtelmèt mert a másikuk bent vannak ès nagyon aggódom èrtük.
-Csak féltem Dorinát ès a Tesóim.- mondta mire meghatódtam nagyon cuki. 1 èv lesz köztük az nem nagy kor különbség.
-Nem kell kicsim semmi baj nem lesz.- mondtam majd magamhoz szorítottam.
-Na mit mondanak a Doki?-kèrdezte Bekah.
-Meg semmit sem mert egy órája vittek be őket.- mondtam.
 
3 órával később:
Nem rég hozzák ki őket. A szerelmem mèg altatásban van. Most adták a kezem be a fiamat meg a lányomat.
-Tiszta apja a fiad mert te is így néztèl ki mikor megszülettèl!-mondta Elijah.
-De lányom meg tisza anyja mert olyan gyönyörű.-mondtam meghatódtan.
-Mi lesz a nevük?- kérdezte Davina.
-Meg nem tudjuk majd ha fel kelt az èn szerelmem majd megbeszéljük.- néztem az alvó szerelmemre. Egyèpkènt Hop Hayley kezèbe alszik.

 
Dorina szemszöge:
Most èbredezem mikor meglátom hogy mindenki itt van ès Klaust nézik aki kezébe ott vannak az èn gyermekeim.
-Klaus.- szolgálók meg gyengèden mire oda kapja mindenki fejèt.
-Szerelmem èbren vagy?- mondta majd odajött.
-Nem vagyok fönt ez csak illúzió.- mondtam mire mindenki elkezdett nevetni.
-Na szívem a humorod megmaradt.- mondta.
-Most mutasd ide gyermekeim.- mondtam, mire oda adta a fiamat meg a lányomat.