DDLC AU-s OC-jaim kisebb sztorijai

Sweeter than love /Part one/

(DDLC! Thunder x Reader)

Minden reggel láttod késve beesni az iskolába,vagy éppen az irodalom klubba,de ki az? Az egyetlen és utánozhatatlan,Thunder.

Az aki a büdös életbe egy jó szót se büffentett feléd,de te mégis beleszerettél. A bunkó stílusa,a tökéletes teste,se kigyúrt,se kövér,valahogy túl vonzó volt számodra. Nem beszélve arról,hogy egy konyhatündér volt,ha sütikre sodrott a szó.
Ez így is volt az egyik klubdélutánon.
Csak ültél,míg a többiek már nagyba vitatták az aznapi dolgaikat,mikor a te szerencsemadarad beesett,már megint késve.
-Nézzenek oda,ki esett be..MEGINT.-mondta szarkasztikusan a klubelnöke,Kimura Daisuke. Nagyon nem szereti,ha valaki késik,érthető miért ilyem hangnemben beszél.
-K-Kussolj márh..!-dől be lihegve pont a széked elé,Thunder. Most az egyszer sietett volna azért liheg? De miért sietett? Vagy inkább..KI miatt?
-Mindegy,nem érdekes,ülj le végre.-hozta maga mellé a székre mormogva Thundert Kimura. -Szóval...khm..végre elkezdhetjük a mai témánkat. A hétvégén mindenkinek el kénne készítenie a fesztiválra szánt dolgait,emellett verseit. Mivel Y/N-nek már nem maradt munka,ezért valakinek segítenie kell majd. És ezt a döntést ráhagyjuk..remélem jól döntessz..ne stresszelj,persze..-dőlt előre,kezeire támaszkodva,végig a szemedbe nézve Kimura. Hogy tud ilyen komoly és ijesztő lenni állandóan,ez a tipikus Kimura családivonás. Addig örülj,amíg apjának a nézését nem láttod.
-Nos,én...-kicsit hezitáltál,ugyanis...mindegyik fiú aranyos,és törékenylelkű volt,viszont az a tény felett se mehettél el,hogy itt az alkalom,hogy Thunderrel legyél,viszont nem lenne az furcsa,hogy pont ő? Soha nem beszéltettek annyit,és hirtelen őt választod? Ezt az akadályt viszont hamar leküzdötted,egy egyszerű gondolattal..."Akarom minden lehetséges pillanatban.". -Úgy döntöttem,hogy Thunderrel leszek. Ha nem gond senkinek..
-AZT AZTÁN BIZTOS NEM!-morgolódott Thunder,de pici pír szökött az arcára.
-Mintha..elpirultál volna,a nagy Thunder? Eh?-motyogott mosolyogva Demonism.
-FOGD BE,KÖNYVMOLY! OLVASD TOVÁBB A YURI MANGÁID!
-Azt te szoktad..és tudd..hogy nem a legjobb a ragadós könyveidet az enyéimhez rakni. Fúj..
-ELÉG LEGYEN!-állt fel kiabálva Kimura,majd megköszörülte a torkát,és felédfordult. -Akkor vele leszel,beszéld meg vele mikor menj át,rendben?-mondta halkabban majd ki is ment,de az ajtóban megállva visszaszólt. -Csakhogy tudjátok minden könyveteket a gondnok kidobta~-éss..el is tűnt. Valami azt súgja,a gondnok és közte szoros kapcsolat van.

Miután a kettő jómadár jól kitombolta magát,és épp hazafelé készülődtetek,akkor láttad a megfelelő időpontot,szót váltani,és remélhetőleg telefonszámot is,Thunderrel.
-Hé,Thunder...akkor mikor menjek szombaton?
-Ki mondta,hogy egyáltalán jöhetsz? Ch..délután nincsenek otthon a szüleim,akkor lenne a legjobb odajönnöd. Nem olyan okból teszem ezt..csak mert muszály,értve?-pöckölte meg a homlokod,majd el is viharzott.
-Várj!-mentél volna utánna,de a földre letekintve megláttál egy cetlit,amit felvéve,a telefonszámát vélted felfedezni.
-Nem is olyan hülye ez a fiú..-gondoltad majd mosolyogva haza is mentél,hogy felkészülj a holnapi napra,a szombatra amit már mióta terveztél,de csak így jött össze.