A peremvidéken túlról |Star Wars ff.|

Egy másik világban

A következő pillanatban egy folyosón landoltam. Mikor körülnéztem meglepetten tapasztaltam hogy már nem a szobámban vagyok. A hirtelen ötlettől vezérelve felpattantam és kinéztem a folyosó egyik oldalát borító bóltívek egyikén.

Meglepetségemben majdnem felkiáltottam. De sikerült időben a kezemet a számra tapasztanom.

- Azt a rohadt... - suttogtam izgatottan. Nem lehet hogy ez a valóság. Biztos hogy álmodom.

- Hé! Nézzétek! Ott van még egy! - hallottam meg egy roham droid hangját. - Fogják el!

- O-o. - mondtam.

Futásnak eredtem. Futottam ahogy csak a lábam bírta. Az első adandó alkalommal amikor lépcsőt láttam le szaladtam reméltem ezzel nyerek egy kis időt. Éppen ki értem az épületből mikor hátra pillantottam. Az engem üldöző droidok jócskán lemaradtak. Ekkor következett be a baj. Neki futottam egy másik droidnak.

Fel borultam. A far csontom sajogott. Hihetetlen három hideg vas ujj csavarodott a felkaromra.

- Rohadt konzervek! - motyogtam a bajszom alatt.

- Te meg mégis kicsoda vagy? Beszéled a közös nyelvet? - csendült fel egy ismerős hang.

- Amidala sze... királynő! - javítottam ki magamat gyorsan. - Hát én... ízé... Öhmmm... Én E-e-elizabeth Ferguson vagyok. - makogtam. Aztán leesett hogy nem magyarul beszéltem. Hanem a közös nyelvet használtam. Király! - Megtiszteltetés megismerni önt! - mondtam egy pillanatnyi habozás után.

Persze már az elejétől fogva tudtam hogy nem éppen Padméval beszélgetek hanem az egyik udvarhölgyével. De jobb ha ők nem szereznek arról tudomást hogy én ezt tudom.

- Őt is vigyék a többi fogollyal! - adta ki az utasítást a Bankár szövetség feje. - Majd később foglalkozunk vele. - mondta miközben intett egyet a kezével.

Erre meglódult a mi kis „tömegünk”. Aztán nekem eszembe jutott ,hogy nemsokára ide kéne érnie Qui-Gon-nak és Obi-Wan-nak. Na meg persze Jar Jar-nak. Felnéztem a nyitott oldalú folyosók felé. Láttam egy copfot ki kandikálni az alacsony falunál. Elmosolyodtam. Ez nem vall Obi-Wan-ra. Korai hibája.

Aztán majdnem hangosan fel kacagtam mikor megláttam ebből a szempontból hogy Jar Jar milyen „profi kommandós”.

Aztán eszembe jutott az az aprócska tényező hogy vajon miért és hogyan kerültem ide. Habár tudtam hogy most nincs időm ezt átgondolni.

A következő pillanatban leugrott a két jedi az erkélyről. Egy pillanat alatt elintézték a droidokat.

Ekkor Qui-Gon megszólalt.

- Hagyjuk el az utcát feleség! - fordult a „királynő” felé miközben intett egyet.

Ez után a parancsnok szólt a katonáknak hogy szedjék össze a droidok fegyvereit.

Ekkorra már Jar Jar is lejutott.

- Whoa! Tik' aztán durr bele! - mondta.

Mindeközben a már a királynő, az udvarhölgyei és a személyi testőrei. Na meg persze jedik és én. Némi gyaloglás után Qui-Gon meghalt és a kormányzóhoz fordult.

- A főkancellár követei vagyunk. - mondta a jedi mester tárgyilagosan.

- Tehát kudarcba fulladtak a tárgyalások?  - kérdezte kissé megvetően.

- Tárgyalásra nem is került sor. - mondta a mester. - Kapcsolatba kell lépnünk a Köztársasággal.

- Blokkolják a komonikációt! - mondta a parancsnok.